Száztíz éve született Erich Kästner
Dátum: 2009. február 21., szombat, 9:48
Száztíz éve, 1899. február 23-án született Drezdában Erich Kästner német író, költő, A két Lotti, az Emil és a detektívek, a Három ember a hóban, A repülő osztály szerzője.

Gyermekkora különböző magántanárok és különórák között telt. Tizennégy éves korában felvették a drezdai tanítóképző szemináriumba, ám az iskola korlátoltsága nem kedvezett szárnyaló fantáziájának, és arra is hamar rájött, hogy a pedagóguspálya nem neki való. 1917-ben behívták katonának, itt szerezte egész életét végigkísérő szívbetegségét és pacifizmusát.

A katonaság után Lipcsében az egyetem német és színháztudomány szakán tanult, és a Leipziger Tageblatt újságírója, majd szerkesztője lett. Miután 1925-ben kézhez kapta diplomáját, Berlinbe költözött, ahol versei jelentek meg, majd 1927-ben publikálta első kötetét Szív a tükörben címmel. Költészete - ahogy ő nevezte, használati lírája - a legszélesebb rétegekhez szól természetes, közérthető hangon, az iróniát, a humort sem nélkülözve.

1929 októberében szerződést ajánlottak neki egy gyermekkönyv megírására. Ő kissé meglepődött, ám hosszas győzködés után megírta máig talán legnépszerűbb regényét, Emil és a detektívek címmel. A siker óriási volt, a könyvet pillanatok alatt szétkapkodták, és egy év múlva a regényből készült film is elvarázsolta a nézőket.

Az Emil anyagi sikere lehetővé tette, hogy sorra jelentesse meg újabb műveit, amelyek között ifjúsági regény, felnőtteknek szóló írások és versek egyaránt megtalálhatóak. A harmincas években születtek meg a Május 35., A repülő osztály, a Három ember a hóban, Az eltűnt miniatűr (magyarra Rejtő Jenő fordította) című regényei.

1931-ben írta Fabian, egy moralista regénye című művét, amely tabuk és kertelés nélkül beszéli el egy bűnös város erőszakkal és szexualitással teli mindennapjait. A náci párt pornográfnak minősítette a művet és íróját, és az 1933-as berlini könyvégetés során az ő könyvét is a tűzre vetették, az ezt követő időben a Gestapo több ízben zaklatta. Kästner, noha megtehette volna, nem menekült el az országból, álnéven írt filmforgatókönyvet, például az 1943-as Münchhausen báró című filmét. Az 1944-45-ös évben minden energiáját a túlélésre fordította, s az egyre veszélyesebbé váló Berlinből Münchenbe költözött át.

A háború után Kästner megindította a Der Pinguin című ifjúsági lapot, többekkel együtt írta és szerkesztette a Schaubude irodalmi kabaré műsorát, és megjelent A két Lotti című ifjúsági regénye. 1951-től a német PEN-klub elnökeként is tevékenykedett. A háború okozta sebeket nem tudta felejteni, nehezen viselte a hidegháborút, Németország megosztottságát, és aggodalommal töltötte el az ifjúság egyre inkább kiüresedő értékrendje is.

Alkoholba és cigarettába fojtotta bánatát, és 1974-ben, amikor megtudta, hogy nyelőcsőrákja van, elutasította a kórházi kezelést. Néhány hónappal később, 1974. július 29-én halt meg.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a „megtiszteltetés", hogy ötleteivel mások neve alatt találkozott.
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„Minden állítás tagadás is egyben."
Benedictus De Spinoza
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ