BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Száz éve született Jerzy Andrzejewski
Dátum: 2009. agusztus 17., hétfő, 10:34
Száz éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író, a Hamu és gyémánt című világhírű regény szerzője.

Egy középosztálybéli varsói család gyermeke volt, az egyetemen lengyel filológiát hallgatott. Tanulmányait félbehagyva újságírónak állt, egy katolikus hetilap munkatársa, majd irodalmi rovatvezetője lett. Ebben az újságban jelentek meg első művei, majd 1938-ban A szív harmóniája című regénye is. Ezzel elnyerte a Lengyel Irodalmi Akadémia díját, és a legtehetségesebb katolikus írónak, a „lengyel Mauriac-nak" kiáltották ki.

A II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, a háború után az új rendszer iránti bizalommal látott munkához. 1948-ban írta meg a lengyel emigránsok által történelemhamisításnak minősített, de Andrzej Wajda 1958-as kitűnő filmadaptációjának köszönhetően világhírűvé vált regényét, a Hamu és gyémántot. Wajda később feldolgozta Andrzejewski A Paradicsom kapui és Nagyhét Varsóban című művét is, és az író készítette az Ártatlan varázslók forgatókönyvét is, bár ezek egyike sem vetekedhetett az első közös mű sikerével.

Andrzejewski 1949-ben a lengyel írószövetség elnöke lett, szerkesztette a Przeglad kulturalny című hetilapot, 1952 és 1957 között pedig parlamenti képviselőként politikai szerepet is vállalt. Illúziói azonban szertefoszlottak, 1957-ben a cenzúra elleni tiltakozásul kilépett az állampártból, a Lengyel Egyesült Munkáspártból. Kritikai mondandóját történelmi keretbe ágyazva írta meg 1957-ben a Sötétség borítja a földet, két évvel később pedig A paradicsom kapui című regényt, majd 1963-ban fejezte be a Jő, hegyeken szökellve című munkáját, amely tartalmában és stílusában is különbözik addigi műveitől.

1964-től a szólásszabadság melletti kiállása miatt egyre több konfliktusa támadt a hatalommal, és amikor 1968-ban Nyugaton publikált nyílt levélben ítélte el Lengyelország részvételét Csehszlovákia megszállásában, többéves publikációs tilalommal sújtották. Az 1970-es évektől a kultúrpolitika amolyan „adok is, meg nem is" módon igyekezett újra megnyerni: hetenként közölhette tárcáit, de sok éven át írt és alakítgatott, alkotói nézeteit összefoglaló Zúzalék című regénye 1979-ben csak szamizdatként juthatott el az olvasókhoz.

Andrzejewski végleg ellenzékivé vált, a rendszerrel való ideológiai leszámolást munkásságában az önmagával való könyörtelen elszámolás követte. Erről tanúskodik az egyén és a hatalom, az egyén és a hit kérdésköreit boncolgató Prométeusz című drámája, valamint bibliai tárgyú, Már rád tört a vég című kisregénye. 1976-ban elvállalta a Zapis földalatti folyóirat szerkesztését, alapító tagja volt a Munkásvédelmi Bizottságnak (KOR), majd támogatta a Szolidaritást.

1981-es Senkise című regényének főhősével, a magára maradt Odüsszeusszal az író is végleg elbúcsúzott olvasóitól; két évvel később, 1983. április 19-én szülővárosában halt meg.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
Aforizmák
„ A hajszál a levesben akkor se lelkesít, ha szívszerelmünk fejéről származik."
Busch
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ