BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Miguel Ángel Asturias Nobel-díjas író 110 éve született
Dátum: 2009. október 17., szombat, 13:03
Száztíz éve, 1899. október 19-én született Miguel Ángel Asturias Nobel-díjas guatemalai író, a latin-amerikai mágikus realizmus kiemelkedő képviselője; élete során sok országban megfordult, évtizedekig élt távol szülőhazájától, de gyökereihez újra és újra visszatért.

Gyermekkorától vonzódott a művészetekhez, kezdetben a festészethez és a zenéhez. Jogi tanulmányait befejezve népfőiskolát alapított azok számára, akik nem engedhették meg maguknak az egyetemi tandíjat. 1923-ban néhány hónapig politikai gazdaságtant hallgatott Londonban, majd Párizsba utazott, ahol élete következő tíz évét töltötte.

A Sorbonne-on majákról szóló vallástörténeti előadásokat látogatott, miközben latin-amerikai újságok tudósítójaként beutazta Európát, a Közép-Keletet és eljutott Egyiptomba is. 1928-ban rövid időre hazatért és az általa alapított egyetemen tartott órákat, előadásai könyv formájában is megjelentek. 1930-ban Párizsban fejezte be Guatemala legendái című könyvét, ennek francia fordításáról Paul Valéry elragadtatással nyilatkozott, és a mű Franciaországban elnyerte a legjobb spanyol-amerikai könyvnek járó díjat.

Asturias párizsi tartózkodása alatt, 1923 és 1933 között írta leghíresebb regényét Az elnök címmel; ebben leleplezte azt a társadalmi romlottságot és korrupciót, amelybe egy érzéketlen diktátor taszíthatja népét. 1933-ban visszatért szülőhazájába, amelynek élén akkoriban Jorge Ubico diktátor állt, így könyve "emigrációban maradt", Guatemalában csak tizenhárom év után jelenhetett meg.

Ubico 1944-ben bekövetkezett bukása után az új elnök Asturiast kultúrattasénak nevezte ki a mexikói követségen, ezzel kezdődött diplomáciai karrierje. 1947-ben Argentínába került, két évvel később nagykövet lett. Buenos Aires-i tartózkodása alatt adta ki a Pacsirtahalánték című versantológiáját, amely az 1918 és 1948 közötti írt verseit tartalmazta. 1948-ban néhány hónap alatt írta meg Erős szél című regényét, amely vádirat az észak-amerikai imperializmus ellen.

Amikor 1954-ben egy CIA által szervezett puccs megbuktatta a demokratikus kormányzatot, Asturiast megfosztották állampolgárságától, ő pedig Argentínába, majd Genovába vonult önkéntes száműzetésbe. 1963-ban látott napvilágot Mulata című regénye, az indián legendák és a spanyol koloniális barokk szürrealisztikus keveredése, különös, rendkívüli nyelvezettel. Asturias arra figyelmeztetett, hogy a megváltásra egyetlen remény marad: az egyetemes szeretet.

1966-ban a Guatemalában demokratikus választásokat rendeztek, az új elnök Asturiast párizsi nagykövetté nevezte ki. Ugyanebben az évben Lenin-békedíjjal tüntették ki, és a francia Pen Club elnökévé választotta. A Nobel-díjat 1967-ben kapta meg irodalmi tevékenységéért, "a nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért".

1974. június 9-én halt meg Guatemalavárosban, hazájában a legrangosabb irodalmi díjat és a nemzeti színházat róla nevezték el. Legjelentősebb művei magyarul is megjelentek, sőt, járt is Magyarországon; élményeiről a chilei Pablo Nerudával írt Megkóstoltuk Magyarországot című könyvben számolt be.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Tanguy apó műkereskedésének kirakatába gyakran ki voltak téve fiatal művészek munkái. Egy járókelõ megpillantott a kirakatban egy Cézanne csendéletet, mely négy almát ábrázolt. Betért a kis üzletbe, s megkérdezte, mennyibe kerül a kirakatban lévõ kép?
 
Shaw nyomtatott meghívót kapott egyik hölgyismerősétől, akit különösebben nem kedvelt.
Aforizmák
„Mit nem adunk föl, azt sohasem veszítettük el."
Friedrich Schiller
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ