BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Victor Hugo 125 éve halt meg
Dátum: 2010. május 20., csütörtök, 13:34
Százhuszonöt éve, 1885. május 22-én hunyt el a francia romantika legnagyobb alakja, Victor Hugo.

Besanconban született 1802. február 26-án. Apja tábornokként szolgált Napóleon hadseregében, a szülők válása után anyja nevelte. Már párizsi diákként minden energiáját az írásnak szentelte, tizenöt éves korában a Francia Akadémia kitüntette egy verses darabját.

1822-ben feleségül vette régi szerelmét, s megjelentette első verseskötetét Ódák és vegyes költemények címmel, a mű királypárti hangvételéért évi ezer frank királyi kegydíjat kapott. Ettől kezdve egész életét az irodalomnak és a közéleti szereplésnek szentelte. 1823-ban kiadták első regényét Izlandi Han címmel, tagja lett a Charles Nodier vezetésével működő Cénacle irodalmi körnek, s elkötelezte magát a romantika mellett. A romantikus dráma harcos manifesztuma az 1826-ban írt hatezer soros (egyébként előadhatatlan) Cromwell című darabja, amelyben esztétikai nézeteit is kifejtette.

1829-ben írt Marion de Lorme című színművét zsarnokellenes hangvétele miatt a cenzúra betiltotta. Válaszképpen született az Hernani, amelynek nevezetes 1830. február 25-i bemutatója és színházi "csatája" a romantika győzelmét hozta a klasszicizmussal szemben. Az 1830-as júliusi forradalmat, amely hatalomra juttatta Lajos Fülöpöt, a polgárkirályt, lelkesen üdvözölte. 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame című történelmi regénye, a torz külsejű, ám nemes lelkű Quasimodo és a szépséges Esmeralda megható történetéből azóta is számos feldolgozás, film és rajzfilm is készült.

Az 1830-as fordulat után verseskötetei sorra követték egymást, és új drámákat is alkotott. A király mulat című alkotását ugyan betiltották, de 1851-ben mint Verdi Rigolettójának szövegkönyve mégiscsak színpadra került. Legköltőibb drámáját, a Ruy Blas-t Magyarországon A királyasszony lovagja címmel játszották.

1841-ben - többszöri próbálkozás után - a Francia Akadémia tagjává választotta, 1845-ben Franciaország pairjévé nevezték ki. Közéleti tevékenysége (a börtönök emberségesebbé tételéért, a halálbüntetés és a gyermekmunka eltörlésért folytatott harca) egy időre háttérbe szorította alkotó géniuszát.

Az 1848-as forradalmat reménykedve üdvözölte, Párizs képviselője lett az alkotmányozó, majd a törvényhozó gyűlésben. Az 1851-es államcsíny és III. Napóleon császárrá koronázása után száműzetésbe kényszerült, s csak 1870-ben tért vissza. A száműzetés alatt született meg A nyomorultak, amelyet ma is a világirodalom egyik legmonumentálisabb regényeként tartanak számon. Jean Valjean történetét számos nyelvre lefordították, ebből is készült több sztárparádét felvonultató film, rajzfilm és musical is.

Victor Hugo 1878-ban agyérgörcsöt kapott, s ettől kezdve egészen 1885. május 22-én bekövetkezett haláláig viaskodott a betegséggel. Holttestét a Diadalív alatt ravatalozták fel, majd - végakaratához híven - a szegények halottaskocsiján szállították a Panthéonba, hatalmas tömeg kíséretében.

 


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
 
Volt idő, amikor egyes színházak szinte versengtek egymással abban, hogy melyikük tud hosszabb előadást tartani.
Aforizmák
„ Nagyon nehéz szakítani egymással, amikor már nem szeretjük egymást."
Francois de la Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ