Alfred de Musset francia író 200 éve született
Dátum: 2010. december 10., péntek, 10:32
Kétszáz éve, 1810. december 11-én született Alfred de Musset költő, drámaíró, a francia romantika egyik legjelentősebb alakja.

Jómódú és művelt párizsi család sarja volt. Verselni 14 évesen kezdett, és még nem volt 20, amikor a Victor Hugo körül csoportosuló irodalmi kör tagjai közé fogadta. Első verseskötete 1830-ban jelent meg Spanyol és olasz mesék címmel, ezzel azonnal felkeltette az irodalmi közvélemény figyelmét.

Az 1830-as évek elejétől Musset érdeklődése a színház felé fordult, "Shakespeare leszek vagy Schiller" felkiáltással drámaírásba fogott. Első darabja azonban csúfosan megbukott, ezért elhatározta, hogy csak olvasásra ír darabokat. Így született meg a Színjáték a karosszékből nézve című gyűjteménye, amelynek egyes darabjai a vad, lázongó romantika hagyományait képviselik, mások a shakespeare-i vígjátékok hangulatát idézik fel.

1833-tól a Revue des Deux Mondes című folyóirat közölte munkáit, itt ismerkedett meg a szerelmeiről és szabadszelleműségéről híres írónővel, George Sand-nal, aki ugyan hét évvel volt idősebb nála, de ez sem lehetett gátja viharos és szenvedélyes szerelmüknek. 1834-ben Velencébe utaztak, ahol az amúgy is alkohol- és idegi problémákkal küzdő Musset megbetegedett, és hosszabb ideig egy Giuseppe Pagello nevű orvos gyógykezelése alatt állt.

A kezelés eredménye az lett, hogy Sand szerelembe esett az ifjú doktorral. A nehezen lábadozó Musset ettől megrendült, szakított kedvesével, visszatért Párizsba, és megírt néhány remekművet: a keserű hangú Lorenzaccio című történelmi tragédiát, amelyet egyes kritikusai a "francia Hamlet"-nek is neveznek, a Fantasio és a Nem lehet a szerelemmel játszani című, a legmélyebb reménytelenség hangján megszólaló drámát, 1836-ban pedig főművét, A század gyermekének vallomása című önéletrajzi regényt. Ekkor keletkezett Az éjszaka című lírai ciklusa is, amelyben szenvedéllyel és ékesszólással öntötte versbe a szerelmi csalódás kiváltotta heves, kavargó érzelmeit.

1837-től egyre búskomorabbá vált, lelki szenvedéseit az alkohol és az életében egymást váltó nők csak időszakosan enyhítették. Már csak szükségből írt, 1838-tól könyvtárosi álláshoz jutott az egyik minisztériumban, szinte jelképes fizetésért. 1845-ben megkapta a Becsületrendet, nem sokkal ezután pedig egy neves színésznő Musset drámái olvasása közben felfedezte, mennyi szellem, erő és tűz van darabjaiban, és kiharcolta, hogy a Comédie Francaise bemutassa a Marianne szeszélyei című drámát.

A bemutató nagy siker volt, Musset pedig ismét felkapott szerző lett, 1852-ben a Francia Akadémia is tagjává választotta. E másodvirágzás azonban nem tartott sokáig, Musset szinte teljesen visszavonult a Comédie Francaise közelében lévő lakásába. Számos testi nyavalya gyötörte, a szíve is gyengélkedett, érszűkülettől szenvedett.

Párizsi otthonában hunyt el 1857. május 2-án. Utolsó útjára mintegy harminc ember kísérte el a Pere Lachaise temetőbe, ahol sírja - akaratának megfelelően - egy szomorúfűz alatt kapott helyet.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
 
Gombaszögi Ella társasági ember, nagy kártyajátékos volt, de csak olyanokkal játszott, akik legalább olyan jók voltak, mint ő. A játszmákból nem ritkán vesztesként került ki, de ezt nem bánta, mert legalább volt alkalma egy kis zsörtölődésre.
Aforizmák
„ A halál nemcsak az élet vége, hanem az élet orvossága is. Sehol sem lehet olyan jól kinyújtózkodni, mint egy koporsóban"
Tillier
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ