BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Isaac Asimov, a sci-fi virtuóz tudósa 20 éve halt meg
Dátum: 2012. április 4., szerda, 17:52
Húsz éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője.

Húsz éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott maga után, több mint ötezer (!) kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levelet írt. A könyvtárakban használt tizedes osztályozás (ETO) minden fő kategóriájában szerepel műve - a filozófiától kezdve művészeteken és természettudományokon át az irodalomig. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Asimov 1920. január 2-án született az oroszországi Petrovicsiben. Hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak és az Egyesült Államokban, Brooklynban telepedtek le. Apja kis vegyeskereskedésében találkozott először a tudományos-fantasztikus irodalommal, először csak lelkes olvasóként, majd 18 évesen megírta első novelláját. A Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

1941-ben jelent meg Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. (Asimov mindig azt mondta: írására azért volt büszke, mert a folyóirat szerkesztői annyira jónak találták művét, hogy az eredetileg meghirdetett szavanként egy cent helyett példátlan módon - és önként - másfél centet fizettek neki.)

Asimov a Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott. Az írással sem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat. A kitüntetést Asimovnak még négy alkalommal ítélték oda, 1957-ben A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért pedig elnyerte az Edison Alapítvány díját. Humora is kiváló volt, számtalan szellemes, vidám írással is megörvendeztette olvasóit.

A tudományos-fantasztikus irodalom mellett változatos témakörökben elsősorban tudományos ismeretterjesztési céllal nagy számban publikált, említésre érdemes az 1970-es Asimov Shakespeare-kalauza, vagy az 1976-os Asimov a fizikáról című műve. 1984-ben folytatta az Alapítvány-sorozatot Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjai és A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében adott számot.

Közismert volt, hogy Asimov retteg a repüléstől, repülőgépen életében kétszer ült. Imádta viszont a kényelmes hajóutakat: rendszeres vendég volt a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel. Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta. Tagja, egy ideig alelnöke volt a világ legmagasabb IQ-val rendelkező embereit tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb élvezettel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét.

Asimov 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben halt meg - tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálának végső oka HIV-fertőzés volt, a vírus 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe.

Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják az Asimov irodalmi díjakat.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
 
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
Aforizmák
„A legnagyobb dolog a világon: fiatalon meghalni, de lehetőleg minél később."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ