Fõként a nyelvészet érdekelte, az angolszász és az óangol mellett megismerkedett a kihalt gót nyelvvel is, és ez erõs hatást gyakorolt rá. Játékból kialakított egy új õsgermán nyelvet, az újgótot - célja nem egy kommunikációt segítõ nyelv létrehozása, csupán a szépség és a jelentés egyesítése volt. Késõbb kezébe került a Kalevala angol fordítása és annyira megragadta a finn mitológia, hogy megtanult finnül, csak hogy eredetiben olvashassa. Mivel a finn közel állt nyelvesztétikai elképzeléseihez, felhagyott az újgóttal kapcsolatos munkájával és ennek alapján új nyelvet kezdett alkotni - ebbõl fejlõdött ki késõbb a quenya, a tündenyelv. Élete során összesen tizenöt mesterséges nyelvet alkotott, s a valóságban tucatnyi európai nyelven beszélt folyékonyan.
Oxfordi egyetemi tanulmányai befejeztével, 1916-ban elvette Edith Mary Bratt-et, akit már tizenéves kora óta ismert. Nem sokkal késõbb a francia hadszíntérre vezényelték, ahol részt vett a somme-i csatában, de megbetegedett és hazaküldték. A kórházban kezdte írni azokat a meséket, amelyekbõl megszületett a Szilmarilok. A háború befejeztével elõbb a híres oxfordi angol szótár kiadásán dolgozott, majd angol nyelvtörténetet és irodalmat tanított a leedsi egyetemen. 1925-ben tért vissza Oxfordba, ahol elõször a Pembroke College-ban, majd a Merton College-ban tanított.
Három kisfiának és kislányának mesélte elõször Zsákos Bilbó Baggins, a félénk hobbit történetét, aki meglepetésektõl hemzsegõ kalandok részese lesz. A gyerekeknek nagyon tetszettek a mesék, ezért Tolkien 1930-tól lejegyezte azokat. 1937-ben látott napvilágot elsõ híressé vált mûve, a The Hobbit (magyarul 1975-ben Babó címmel, Szobotka Tibor fordításában). A történet A szilmarilokban megteremtett Középföldén játszódik, ám a késõbbi idõkben. Tolkien maga nem gondolta, hogy bárki érdeklõdésére számot tartana története, de könyvét rengeteg felnõtt is elolvasta és követelte a folytatást. Számos próbálkozás, kitérõ, általa vagy a kiadó által nem megfelelõnek tartott kísérlet után így született meg A Gyűrűk Ura trilógia. Tolkien tizenhét évig dolgozott a három köteten: 1954-ben jelent meg A Gyűrű szövetsége (magyarul 1969, Réz Ádám és Göncz Ádám fordításában) és A két torony (magyarul 1970), 1955-ben A király visszatér (magyarul 1970). A második és a harmadik részt Göncz Árpád, a verseket Tandori Dezsõ ültette át magyarra. (A magas kockázat miatt egyébként a könyvek olyan megállapodással jelentek meg, hogy az író mindaddig nem kap sem elõleget, sem szerzõi jogdíjat, amíg a kiadás el nem éri a nullszaldót, viszont ez után a nyereségbõl jelentõs részesedése volt.)
Tolkien új világot talált ki, az általa megálmodott Középfölde földrajzát, nyelvét, irodalmát, történelmét, mitológiáját, sõt még élõvilágát is aprólékosan kidolgozta. Bár a trilógia szinte kínálta magát a megfilmesítésre, jogi és technikai nehézségek miatt csak 1978-ban készült belõle rajzfilm. Az akadályokat végül az új-zélandi Peter Jackson gyõzte le: az általa rendezett trilógia minden elképzelést felül múló sikert aratott, és nem csak a jegypénztáraknál. A trilógia elsõ részének filmváltozata 2001-ben négy, a második 2002-ben kettõ, míg a harmadik - rekordnak számító - 11 Oscar-díjat kapott. (A Király visszatér megdöntötte a Ben Hur és a Titanic felülmúlhatatlannak vélt rekordját, hiszen jobb „hatásfokkal" valamennyi jelölését díjra váltotta.)
Tolkien 1959-ben visszavonult oxfordi állásából, és 1968-ban feleségével egy csendes tengerparti kisvárosba, Bournemouthba költözött. A királynõ 1972-ben Brit Birodalmi Érdemrendet adományozott neki, és az oxfordi egyetem is díszdoktorává avatta. Ars poeticájára a Jelentéktelen levél (Leaf by Niggle) című elbeszélése a legjobb példa: ennek hõse egy olyan festõ, aki egész életében egy fáról készít képet, de azt állandóan átdolgozza.
J. R. R. Tolkien 1973. szeptember 2-án hunyt el Bournemouthban. Feleségével közös sírban nyugszik, a sírfeliraton felesége neve után a Luthien, az övé után a Beren szót vésték. (Beren és Luthien románca A Gyűrűk Ura-legendárium - Tolkien szerint - legfontosabb és legszebb szerelmes románca.)
(MTI-Panoráma - Takáts Annamária, Sajtóadatbank)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |