A skót származású író Londonban töltötte gyerekkorát két fiútestvérével. A tanár szülei által alapított iskolában többek közt H. G. Wells is oktatta, majd a cambridge-i Trinity College-ban tanult matematikát. (Később ennek az iskolának a könyvtárára hagyományozta a Micimackó kéziratát). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, s tanulmányai befejeztével a lapnál lett helyettes szerkesztő. 1913-ban feleségül vette Dorothy Daphne de Selincourt-t, majd megszületett Christopher nevű gyermekük. Igen, az ismerősen csengő név, Christopher Robin, azaz Róbert Gida - Milne saját gyermekét írta bele világhírű regényébe, a Micimackóba.

Bár ismert pacifista volt, besorozták és Franciaországban szolgált, élményeiből született 1934-ben kiadott Peace With Honour című regénye. A második világháború idején némiképp revideálta nézeteit, ennek a War With Honour című könyvében adott hangot. A háború idején hevesen bírálta a humoros regényeivel világhírűvé vált P. G. Wodehouse-t, aki a nácik Franciaországban elfogtak és egy évig őrizetben tartottak. Wodehouse fogságban írott jegyzeteit rendszeresen sugározta a berlini rádió, s hiába űzött ezekben gúnyt a németekből, Milne hazaárulással vádolta meg. Az ellenségeskedés irodalmi terepen folytatódott, Wodehouse kései regényeibe előszeretettel illesztett a Micimackó költeményeit parodizáló bugyuta versikéket. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, hosszú betegség után 1956. január 31-én halt meg.

A két háború között publikált művei nagy sikert arattak, az 1924-ben kiadott When We Were Very Young (Amikor még kicsik voltunk) és az 1927-es Now we are six (Hatévesek lettünk) című verseskötete meghozta számára a világhírnevet. Roppant népszerűségét azonban a minden korosztály számára üdítő olvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackóval szerezte. (Micimackó hivatalos születésnapja 1921. augusztus 21., ekkor kapta Christopher Robin első születésnapjára játékmackóját).

A könyvet, amely Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában 1935-ben jelent meg, minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi érdekessége, hogy a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és holt nyelvtől szokatlan módon sokáig szerepelt az amerikai bestseller-listán is. A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, a Walt Disney Stúdió szívmelengető rajzfilmet készített belőle, „főhősének" csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Varsóban pedig utcát is elneveztek róla. (Az igazsághoz tartozik, hogy a könyv Micimackó mézmániájával gyerekek milliót vezette félre a medvék táplálkozási szokásait illetően, a valóságban ugyanis jobbára füvet, bogyót és kisebb állatokat esznek, s ha méhkast találnak, inkább a lárvákat részesítik előnyben.)

A Micimackó a múlt század száz legnépszerűbb könyve közül a tizenhetedik, csak az 1985-ös orosz fordításból három és félmillió kelt el, az ugyanabban az évben megjelent latin fordítás pedig abban az évben a legnépszerűbb amerikai idegen nyelvű könyvnek bizonyult. A Micimackó A Nagy Könyv című magyar olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb 12-be, újszerű és nagyon frappáns tévés "átiratát" Alföldi Róbert készítette el, felvonultatva a magyar színjátszás nagyjait.

Természetesen a csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly tökéletes emberi karakterek, a százholdas pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó. A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi.

A Walt Disney filmprodukció sikerének titka is abban kereshető, hogy hű maradt a szöveghez, a mesekönyves kerethez és a klasszikus Shepard-rajzfigurákhoz. A Disney cég egyébként 2001-ben nem kevesebb mint kétszáznegyven millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.

Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, A fiú hazajön című darabját Magyarországon a Kis Színház mutatta be 1948-ban. Számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.

Bár hallhatatlanná a Micimackó-könyvek tették, ő tulajdonképpen nem is gyerekeknek írt, fiának például sose olvasta ezeket fel. Christopher Robin Milne, az író fia nem is igazán akart Róbert Gida lenni, nem sok örömét lelte a játékállat-birodalom vezérének szerepében. Szüleivel állítólag nem tartott túl szoros kapcsolatot, nem tudott szabadulni a rá osztott szereptől, amivel élete során azonosították. Önéletrajzi vallomása kissé illúzióromboló, de mindez nem von le a művek értékéből és töretlen népszerűségéből.

Számos ország már tanrendjébe is bevette Milne művét, a Berkeley Egyetemen kötelező olvasmány. Az okoskodó medvéről és barátairól szóló történetek nemzedékről nemzedékre minden olvasni szerető ember kedvencei.

Népszerűségét mutatja az is, hogy 1995-ben rekordáron, 6750 fontért kelt el a Christie,s árverésén a Winnie-the-Pooh első kiadásának egy példánya, az író kedvenc játékmackóját pedig egy 1996-os aukción 4600 fontért vették meg.

(MTI-Panoráma - Bognár Anna, Sajtóadatbank)