A december 4-éig látogatható kiállításon 177 művész 263 alkotását - 148 festményt, 35 grafikai és 80 szobrászati, plasztikai művet - láthat a nagyközönség. Az 1954 óta megrendezett tárlat meghívásos kiállítás, melyre olyan művészek kapnak invitálást, akik valamilyen módon kötődnek a városhoz vagy a már történelmi múlttal rendelkező képzőművészeti seregszemléhez. Egyediségét töretlen hagyománya, folyamatossága, magas szakmai színvonala, valamint az adja, hogy valamennyi képzőművészeti ág képviselteti magát.

A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakát 1970-ben Barcsay Jenő és Fónyi Géza tanítványaként elvégző Kovács Péter a megnyitót követően az MTI-nek elmondta, még hallgatóként, az 1960-as években vett részt először az őszi tárlaton. A diplomaszerzés után is kiállított Vásárhelyen, később, bár a zsűrizésben többször is részt vett, inkább passzív szemlélőjévé vált a tárlatnak. Többszöri meghívás és hosszas unszolás után tavaly tért vissza kiállítóként az Alföldi Galériába, a tárlat fődíja azonban minden tekintetben meglepetéséként érte.

A Tornyai-plakettel a zsűri minden évben a legsikeresebbnek ítélt művész munkásságát ismeri el, mely jelentős szakmai és anyagi elismeréssel jár. A Szabó Iván szobrászművész által tervezett plakettet a díjazottak csak egyszer kaphatják meg. Az eleinte csupán erkölcsi, majd 1966 óta anyagi elismerést is jelentő fődíj odaítéléséről zsűri dönt, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár a hódmezővásárhelyi önkormányzat felajánlása révén.

Lázár János polgármester megnyitóbeszédében hangsúlyozta, az őszi tárlat képes volt a XX. század hódmezővásárhelyi, alföldi művészeti tradícióit megtartani és a XXI. század elején úgy megújulni, hogy ezzel bemutatkozási lehetőséget és teret biztosít a fiatal alkotóknak is. A hódmezővásárhelyiekben megmaradt a művészet iránti igény és igényesség, ezt a kiállítás nézőközönsége is bizonyítja - tette hozzá.

A Fidesz országgyűlési frakcióját is vezető politikus kifejtette, a kultúra, a rendezett környezet, a szép tárgyak iránti igény alapvetően nem a pénztől függ. "Lehet sok pénzünk, európai uniós támogatásból felújíthatjuk épületek százait, ezreit, ettől még önmagában nem lesz komoly kulturális élet Magyarországon" - mondta a politikus, aki szerint meg kell teremteni a társadalomban annak az igénynek a szükségét, hogy odafigyeljenek és együtt éljenek a kultúrával, és megpróbálják azt megérteni.

(MTI)