Szenzációs archív felvétel a MODEM-ben
Dátum: 2008. május 6., kedd, 13:16
Hetvenhárom évet és egy hónapot kellett várni arra, hogy látható legyen Magyarországon egy szenzációs film. Az alkotás az elejétől a végéig bemutatja, miképpen készít el Aba-Novák Vilmos egy temperaképet. Magyar művészettörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű az anyag, amit holnaptól, május 7-től mindenki megnézhet, aki ellátogat a debreceni MODEM-be a barbár zseni, azaz Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítására.
Ritkaság
Egy 10 perces, New York-ban, 1935 áprilisában Aba-Novák Vilmosról festés közben készített filmtekercs került elő a művész életmű-kiállítása előkészítése alkalmával. A Magyarországon most elő ízben bemutatandó szenzációs dokumentum jelentőségét alátámasztja, hogy ez az egyetlen ismert film, mely a század első felének egyik jelentős magyar festőművészét mutatja be alkotás közben. A felvételnek magyar művészettörténeti szempontból is kiemelkedő szerep jut, hiszen a film és a magyarázó feliratok segítségével pontos képet alkothatunk Aba-Novák egyedi festői technikáiról, melyeket eddig a művészettörténész szakma is csupán a találgatások szintjén tudott meghatározni.
Ez Amerika…
„Ma, 1935 ápr. 12 én a City Collegeben be kellett mutatnom, hogy
hogyan készül, indul egy tempera. – Reflektorok között, színes mozi felvétel készült rólam vagy 1 óráig, mígnem abbahagytam. Aztán Eggerrel együtt vettek fel. Sőt a végén Bartók is hátulról megjelenik.” – számol be Aba-Novák (a debreceni kiállításon megtekinthető) naplójában a történtekről.
Az eseményről feleségének írt egyik levelében is említést tesz: „E hét csütörtökjén egy második előadást kellett tartanom a City College-ben. Ez abból állt, hogy meg kellett mutatnom, hogyan kell temperával elkezdeni egy képet. Meglepetésemre: fényszórók és mozigép várt az előadó teremben. Egy óra hosszat festettem és magyaráztam közben, és a film gép (színes!) állandóan berregett! Ez Amerika!”
Az eredeti felvételről 1939-ben mintegy 10 perces, vágott kópia készült, amit nemrég – az EDGE Communications közbenjárása nyomán – New Yorkban digitalizáltak. A film a mai napon megérkezett Debrecenbe.
A film
A felvételen sűrítve és magyarázó feliratokkal ellátva láthatjuk, miként születik meg Aba-Novák Vilmos egyik festménye. A City College, New York egyik patinás felsőoktatási intézménye egyik művészosztályának mutatja be a festő a tojástemperás technikát. A 10 percesre megvágott mozi első képkockáiban a neves Egger professzor üdvözli Aba-Novákot, majd egy diák tolmácsolja a művész szavait. Ezt követően hozzákezd a munkához, ahogy a köztes felirat is tájékoztat róla: a kompozíciót gyors ecsetvonásokkal felvázolja. A munka közben a hallgatók és – később, a feliratoknak köszönhetően – a nézők is megismerhették a fontos szakmai fogásokat, egyebek mellett, hogy a gyors száradás miatt hamar kell felvinni a festéket. A köztes szöveges tájékoztató nem csak instrukciókat ad, hanem magyarázza is a látottakat, mint például, hogy Aba-Novák hüvelykujját használva töröl és alakítja az arcot. A film végére elkészül a kép, Aba-Novák alkotása előtt állva beszél.
A filmarchívumban is nagy becsben tartják az ebből a korszakból származó
Kurucz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa tájékoztatása szerint a háború előtt készült anyagokat ők is a legnagyobb becsben tartják. Néhány művészről, Móricz Zsigmondról, Kodályról vagy Herczeg Ferencről fellelhetőek hasonló hosszúságú felvételeket ebből a korszakból a filmarchívumban, festőről – a most meglelten kívül – azonban olyat, amely által egy különleges technikát ismerhetünk meg, egyetlen hasonló sem maradt fenn a 30-as évek elejéről. Fontos filmfelvételnek számít tehát a most előkerült tekercs.
Aba-Nováktól tanult a New York-i művészeti hallgatók egy generációja?
Réz András filmesztéta szerint egyértelműen egy oktatófilmről van szó – ezt a köztes feliratok is bizonyítják. Abban a korban vált divatossá a „high tech” módszereket beemelni az oktatásba, azaz filmfelvételeket is használni.
A New York-i oktatási intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy a jelentős európai művészt kérik fel arra, mutassa be, ezt a technikát miként kell alkalmazni. A fennmaradt filmből Réz szerint arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben a mesterkurzusok alkalmával vetíthették az eredeti felvételről készült 10 percesre megvágott kópiát a művészeti hallgatóknak.
A filmen látható festőtechnika
Aba-Novák Vilmos 1930-ban az olajfestékről áttért a gyorsan száradó temperára, képeinek alapjaként pedig a rusztikus felületű vászon helyett a márvány simaságúra csiszolt, kréta alapozású fatáblát kezdte használni. Az alkalmazott anyagok megváltozásával együtt gyökeresen átalakult a festő stílusa és technikája is. A hagyományos, tónusos-valőrös modellálás helyett tiszta, fokozott erejű, homogén színfoltok ütköztek a felületen, s a szőnyegszerűen beborított képmezőt frissen „feldobott” rajzi részletek élénkítették. A temperával való festés – az anyag gyors száradása miatt – jobban megkövetelte a virtuóz technikát, mint a lassan megkötő, sokáig alakítható olajfesték. Aba-Novák, mint a most felbukkant filmfelvétel is bizonyítja, gyakran olyan eszközöket használt, olyan hatásokat ért el, mint a frottázs technikáját előszeretettel alkalmazó szürrealista művészek, vagy mint a hatvanas években csoporttá érő, Csernus Tibor újításait követő fiatal magyar alkotók. A ronggyal visszatörölt, zsilettpengével, fésűvel, késsel alakított felületek adják képeinek különleges felületi hatásait, melyek alkalmazását ugyanúgy megcsodálhatjuk a most felbukkanó filmen, mint a virtuóz rajzot és a lendületes ecsetkezelést.
Szerdától az életmű-kiállításon
Az Aba-Novák, a barbár zseni című debreceni életmű-tárlaton holnaptól a kiállítás zárásáig, július 6-ig megtekinthető a New York-i film. A több mint 200 olajképet, számtalan grafikát, pannó-terveket, fotódokumentációkat, a kortársak analógiaképeit és hamisítványokat is bemutató tárlat minden idők legdrágább, magyar képzőművész munkásságát bemutató kiállítása: a biztosítási érték meghaladja a 4 milliárd forintot. Az 1300 négyzetméteres kiállítótérben egy helyiséget a New York-i utazáson festett akvarelleknek és dokumentumoknak szenteltek, ahol egyebek mellett megtekinthetőek a felhőkarcolókról készített művek is. A nagy kiállítótermek által sokáig politikai-ideológiai okokból mellőzött festőművész alkotásai több mint hetven helyről – magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményekből – érkeztek Debrecenbe. Az alig két hete megnyílt tárlat népszerűségét jól jelzi, hogy eddig már közel tízezren látogattak el megnézni a „barbár zseni” remekműveit.
Aba-Novák, a barbár zseni
Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása 2008. április 21. – július 6.
MODEM, Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen; Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
A kiállítás kurátora: Molnos Péter; szervezési partner: EDGE Communications
Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20 óráig
Honlap: www.aba-novak.hu
Egy 10 perces, New York-ban, 1935 áprilisában Aba-Novák Vilmosról festés közben készített filmtekercs került elő a művész életmű-kiállítása előkészítése alkalmával. A Magyarországon most elő ízben bemutatandó szenzációs dokumentum jelentőségét alátámasztja, hogy ez az egyetlen ismert film, mely a század első felének egyik jelentős magyar festőművészét mutatja be alkotás közben. A felvételnek magyar művészettörténeti szempontból is kiemelkedő szerep jut, hiszen a film és a magyarázó feliratok segítségével pontos képet alkothatunk Aba-Novák egyedi festői technikáiról, melyeket eddig a művészettörténész szakma is csupán a találgatások szintjén tudott meghatározni.
Ez Amerika…
„Ma, 1935 ápr. 12 én a City Collegeben be kellett mutatnom, hogy
hogyan készül, indul egy tempera. – Reflektorok között, színes mozi felvétel készült rólam vagy 1 óráig, mígnem abbahagytam. Aztán Eggerrel együtt vettek fel. Sőt a végén Bartók is hátulról megjelenik.” – számol be Aba-Novák (a debreceni kiállításon megtekinthető) naplójában a történtekről.
Az eseményről feleségének írt egyik levelében is említést tesz: „E hét csütörtökjén egy második előadást kellett tartanom a City College-ben. Ez abból állt, hogy meg kellett mutatnom, hogyan kell temperával elkezdeni egy képet. Meglepetésemre: fényszórók és mozigép várt az előadó teremben. Egy óra hosszat festettem és magyaráztam közben, és a film gép (színes!) állandóan berregett! Ez Amerika!”
Az eredeti felvételről 1939-ben mintegy 10 perces, vágott kópia készült, amit nemrég – az EDGE Communications közbenjárása nyomán – New Yorkban digitalizáltak. A film a mai napon megérkezett Debrecenbe.
A film
A felvételen sűrítve és magyarázó feliratokkal ellátva láthatjuk, miként születik meg Aba-Novák Vilmos egyik festménye. A City College, New York egyik patinás felsőoktatási intézménye egyik művészosztályának mutatja be a festő a tojástemperás technikát. A 10 percesre megvágott mozi első képkockáiban a neves Egger professzor üdvözli Aba-Novákot, majd egy diák tolmácsolja a művész szavait. Ezt követően hozzákezd a munkához, ahogy a köztes felirat is tájékoztat róla: a kompozíciót gyors ecsetvonásokkal felvázolja. A munka közben a hallgatók és – később, a feliratoknak köszönhetően – a nézők is megismerhették a fontos szakmai fogásokat, egyebek mellett, hogy a gyors száradás miatt hamar kell felvinni a festéket. A köztes szöveges tájékoztató nem csak instrukciókat ad, hanem magyarázza is a látottakat, mint például, hogy Aba-Novák hüvelykujját használva töröl és alakítja az arcot. A film végére elkészül a kép, Aba-Novák alkotása előtt állva beszél.
A filmarchívumban is nagy becsben tartják az ebből a korszakból származó
Kurucz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa tájékoztatása szerint a háború előtt készült anyagokat ők is a legnagyobb becsben tartják. Néhány művészről, Móricz Zsigmondról, Kodályról vagy Herczeg Ferencről fellelhetőek hasonló hosszúságú felvételeket ebből a korszakból a filmarchívumban, festőről – a most meglelten kívül – azonban olyat, amely által egy különleges technikát ismerhetünk meg, egyetlen hasonló sem maradt fenn a 30-as évek elejéről. Fontos filmfelvételnek számít tehát a most előkerült tekercs.
Aba-Nováktól tanult a New York-i művészeti hallgatók egy generációja?
Réz András filmesztéta szerint egyértelműen egy oktatófilmről van szó – ezt a köztes feliratok is bizonyítják. Abban a korban vált divatossá a „high tech” módszereket beemelni az oktatásba, azaz filmfelvételeket is használni.
A New York-i oktatási intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy a jelentős európai művészt kérik fel arra, mutassa be, ezt a technikát miként kell alkalmazni. A fennmaradt filmből Réz szerint arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben a mesterkurzusok alkalmával vetíthették az eredeti felvételről készült 10 percesre megvágott kópiát a művészeti hallgatóknak.
A filmen látható festőtechnika
Aba-Novák Vilmos 1930-ban az olajfestékről áttért a gyorsan száradó temperára, képeinek alapjaként pedig a rusztikus felületű vászon helyett a márvány simaságúra csiszolt, kréta alapozású fatáblát kezdte használni. Az alkalmazott anyagok megváltozásával együtt gyökeresen átalakult a festő stílusa és technikája is. A hagyományos, tónusos-valőrös modellálás helyett tiszta, fokozott erejű, homogén színfoltok ütköztek a felületen, s a szőnyegszerűen beborított képmezőt frissen „feldobott” rajzi részletek élénkítették. A temperával való festés – az anyag gyors száradása miatt – jobban megkövetelte a virtuóz technikát, mint a lassan megkötő, sokáig alakítható olajfesték. Aba-Novák, mint a most felbukkant filmfelvétel is bizonyítja, gyakran olyan eszközöket használt, olyan hatásokat ért el, mint a frottázs technikáját előszeretettel alkalmazó szürrealista művészek, vagy mint a hatvanas években csoporttá érő, Csernus Tibor újításait követő fiatal magyar alkotók. A ronggyal visszatörölt, zsilettpengével, fésűvel, késsel alakított felületek adják képeinek különleges felületi hatásait, melyek alkalmazását ugyanúgy megcsodálhatjuk a most felbukkanó filmen, mint a virtuóz rajzot és a lendületes ecsetkezelést.
Szerdától az életmű-kiállításon
Az Aba-Novák, a barbár zseni című debreceni életmű-tárlaton holnaptól a kiállítás zárásáig, július 6-ig megtekinthető a New York-i film. A több mint 200 olajképet, számtalan grafikát, pannó-terveket, fotódokumentációkat, a kortársak analógiaképeit és hamisítványokat is bemutató tárlat minden idők legdrágább, magyar képzőművész munkásságát bemutató kiállítása: a biztosítási érték meghaladja a 4 milliárd forintot. Az 1300 négyzetméteres kiállítótérben egy helyiséget a New York-i utazáson festett akvarelleknek és dokumentumoknak szenteltek, ahol egyebek mellett megtekinthetőek a felhőkarcolókról készített művek is. A nagy kiállítótermek által sokáig politikai-ideológiai okokból mellőzött festőművész alkotásai több mint hetven helyről – magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményekből – érkeztek Debrecenbe. Az alig két hete megnyílt tárlat népszerűségét jól jelzi, hogy eddig már közel tízezren látogattak el megnézni a „barbár zseni” remekműveit.
Aba-Novák, a barbár zseni
Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása 2008. április 21. – július 6.
MODEM, Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen; Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
A kiállítás kurátora: Molnos Péter; szervezési partner: EDGE Communications
Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20 óráig
Honlap: www.aba-novak.hu
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
