BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Pálfalusi Attila festményei Budapesten
Elrejtett életmű
Dátum: 2010. március 23., kedd, 13:24
Az európai mércével is jelentős értéket képviselő Pálfalusi Attila több, mint harminc évig egyáltalán nem állította ki műveit. Ez az első alkalom, hogy végre a budapesti közönség is megtekintheti önálló tárlaton, a korai műveit tekintve részben az amerikai absztrakt expresszionizmushoz, részben a francia lírai absztrakthoz köthető festményeit.

A MissionArt Galéria által rendezett kiállításon március 24-től egy hónapon keresztül lesz látható az eddigi egész festői életművet átfogó, 1967 és 2009 között alkotott művekből válogatott tárlat.

Az 1968 és 98 között „önkéntes száműzetésbe” vonult művész lehengerlő alkotásai közül néhány darab ugyan fel-felbukkant csoportos kiállításokon az elmúlt évtizedekben, és az utóbbi években a Miskolc Galéria munkájának köszönhetően önálló kiállításokon szintén megtekinthető volt a kitörő erejű életmű jó pár darabja, ám ez az első alkalom, hogy végre a budapesti közönség is találkozhat a művész alkotásaival.

                            

Pálfalusi egyik festői módszere némileg hasonlít az amerikai Jackson Pollockhoz, akinek munkásságát egyáltalán nem ismerte, amikor első, a  tasizmusra emlékeztető képeit festette. „Éterikus, mély lelkiséggel átitatott piktúra, amely kozmikus, teremtés előtti vagy megsemmisülés utáni – tapasztaláson túli – látomásokkal halmozza el a szemlélőt” – írja róla monográfusa, Szombathy Bálint.

Az 1968-ban hozott döntését, mely szerint nem állítja ki munkáit, leginkább az akkor tapasztalt művelődési-művészeti közéleti visszásságok és a kiállítás szervezés kapcsán átélt számos rossz élmény alapozta meg. Úgy határozott tehát, hogy távol marad a művészeti élettől és csakis az alkotásra összpontosítja figyelmét. Így tehát majd’ harminc évig szinte teljes elszigeteltségben és magányban hozta létre a korszakba mégis tökéletesen beleillő, konzekvens életművét. Az indulás éveiben a festő barát, Konkoly Gyula segítette Pálfalusit, művei bekerültek az akkor messze legjelentősebb művészeti csoportosulás, az Iparterv Dokumentum 69-70 című katalógusába, sőt Klaus Groh korabeli átütő erejű antológiájába, az Aktuelle Kunst in Osteuropa-ban is, amely a nyugati világ felé először adott hírt a progresszív kelet-európai törekvésekről. 

                                       


„Pálfalusi az alkotást meghitt, önmagáért való cselekedeteként értelmezte” – írja Szombathy. A művész nem a látványt, a látszatot kívánja megörökíteni, a festészeti műfajok és témák nem érdeklik. Célja magáért a festészetért festeni, a tiszta vizuális formákat és alapelemeket tekinti képei témájának.

A most létrejövő kiállítás Pálfalusi Attila egész eddigi festői életművéből ad válogatást, s a kronologikusan besorolható munkák között bőven akadnak olyanok is, amelyek rejtetten a korai és a kései műveit is tartalmazzák, ugyanis a művész  számos régi képét többször  átfestette. Alkotásai alatt tehát több láthatatlan képe lappang, melyeket csak restaurátori beavatkozással lehetne felfejteni.

A MissionArt Galéria élen jár az olyan értékes életművek feltárásában, amelyek valami miatt eddig még nem foglalhatták el megfelelő helyüket a kortárs művészettörténetben. A galéria két éve mutatta be először a majd 30 évig művészetét szüneteltető Seres László korai, majd újabb képeit. Ennek a sorozatnak a folytatása a Miskolcon működő Pálfalusi Attila műveiből a Falk Miksa utcában megrendezendő kiállítás.

 

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
 
Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang Goethe 1807-1808 táján együtt üdültek Karlsbadban. A zseniális zeneköltő és a költőzseni összebarátkoztak, s gyakran indultak együtt kocsikirándulásra.
Aforizmák
„Aki a disszonanciát nem ismeri, a harmóniát értékelni nem tudja."
Kodály Zoltán
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ