A fényjátékosok, Kepes György és Frank J. Malina - a művészet és a tudomány metszéspontján című tárlat létrejöttét komoly kutatás előzte meg. A két kurátor, Czeglédy Nina és Kopeczky Róna mintegy két éve foglalkozik a témával - mondta Bencsik Barnabás, a Lumú igazgatója a sajtó képviselőinek tartott tájékoztatón csütörtökön.

A november 21-ig látható kiállítás a mai kortárs művészet technológiai alapú szegmensét határozza meg, hiszen a két alkotó, Kepes György (1906-2001) és a cseh Frank J. Malina (1912-1981) a tudomány és technika világát a művészettel igyekszik összekapcsolni.

A kiállítóterembe belépve a látogatók egy interaktív térkép segítségével felfedezhetik a két művész közös ismerőseit, szerteágazó szakmai kapcsolatrendszerüket, és betekintést nyerhetnek családi fotókba, kordokumentumokba, folyóiratokba és könyvekbe is. A tárlat bemutatja Kepes György fotogramjait és kinetikus műveit, többek között a Lángok kertje (1971) címűt, az Izzó oszlopok (1973) című kinetikus konstrukciót pedig párhuzamba állítja Malina hasonló alkotásaival. (A kinetikus művészet

az ötvenes évek végétől kialakult nemzetközi áramlat, amely az op art illuzionista kinetikus hatását valódi térbeli-fizikai mozgásformákká fejleszti.)

A Lumú közönsége Malina kinetikus művei mellett - a többi között a Mobil mozaik című világító rendszer, a Virágok, vagy a Pax című - láthat köteles és rácsos képeket, festményeket és rajzokat, de a tárlat hangsúlyt fektet korai rakétakutatására és a Leonardo folyóiratban megjelent, interdiszciplináris kulturális és művészeti vonatkozású írásaira is. A kurátorok felhívták a figyelmet Moholy-Nagy László és Schöffer Miklós tevékenységének hatására, valamint Malina Kármán Tódorral való kapcsolatára is.

Kepes György, a Magyarországon született festő, formatervező, művészet-teoretikus és tanár 1930-ban költözött Berlinbe, ahol Moholy-Nagy László műtermében dolgozott, majd követte őt Londonba és az Egyesült Államokba is. Fénnyel kapcsolatos szabadtéri műveiben elsőként alkalmazott neont. Malina 1935-től Kármán Tódor irányítása alatt rakétafejlesztési kutatásokat végzett. Első kiállítása 1955-ben nyílt meg Párizsban, ezt követően dolgozta ki első fénytechnikus-kinetikus rendszerét.

A kiállításhoz, a Kepeshez és Malinához kapcsolódva pénteken konferenciát is tartanak a Ludwig Múzeumban: az előadók a magyar és a nemzetközi kortárs művészeti szcéna kiemelkedő művészei, művészettörténészei, tudományos szakemberei.

(MTI)