A látogató tehát nemcsak Egry festészetének különböző korszakairól és technikai gazdagságáról kap képet, hanem bepillantást nyer az alkotó életébe, mindenapjaiba is. Még a művész hangja is megszólal a vetítőszobában folyamatosan vetített videón, Zsigmondi Boris „Az ecset poétája – Egry József” című, 1972-es dokumentumfilmjében.

Egry József (1883-1951) mind a mai napig a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A „Balaton festője”-ként vonult be a köztudatba, ám életműve nemcsak technikában, hanem témában is rendkívül gazdag - magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit. A  magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham-körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Egyedi, oldott, levegős technikája a védjegyévé vált – művei az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozognak.

A KOGART gyűjteményes kiállítása a teljes életművet áttekinti a korai művektől a kései korszakokig. A tárlat gerincét az Egryre jellemző, napfényben fürdő balatoni tájképek alkotják, de a pályája elején készült, eddig kevéssé ismert festményekkel is megismerkedhet az érdeklődő.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tavaly, a Márffy kiállítással kezdte meg a 20. század meghatározó modernista életműveinek bemutatását. Ebbe a sorba illeszkedik Egry József is, akinek 1971-ben, vagyis pont negyven évvel ezelőtt volt utoljára gyűjteményes kiállítása Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában.

A kiállítás megtekinthető:

KOGART Ház, 1062 Budapest, Andrássy út 112.
2011. április 2-től július 31-ig, minden nap 10.00-18.00 óra között.