Szellemidézés Kieselbachnál
Dátum: 2011. november 24., csütörtök, 11:15
Még egy hétig látogatható a nyáron teljes körű felújításon átesett – jelzem, nagyon ideje volt már! – Kieselbach Galériában két kiállítás: az aktuális választék, illetve tisztelgés Barcsay Jenő előtt. Ez utóbbival kezdem, mert maga a tulajdonos rendezte, ráfókuszálva az emberi tényezőkre. Az átalakítás során nemcsak tekintélyes márványportál és márvány járólapokkal burkolt elegáns tér született, hanem plusz helyiségek is; ezek fekete falain derengenek a mester művei.

Barcsay  http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/barcsay/barcsay.html  – akinek Anatómia című tankönyve, hihetetlen szakszerűségével és képzőművészetileg is elérhetetlen magasságokba vivő minőségével, minden magyar képzőművésztanonc alap-bibliája  – festészetében éppen, hogy menekült e tanárosan részletező, elmagyarázó, felmutató stílustól. Talán a sok ín, izom, csont megalkotása során, ebből egyszer s mindenkorra elege lett; így vált ő a hazai konstruktivista stílus egyik vitathatatlan ikonjává, aki Szentendrén élve öregbítette a művészvároska jó hírnevét 1988-ig, amikor is április 2-án elhunyt.

Ő maga a XX. századdal volt egykorú, hisz 1900 januárjában látta meg a napvilágot, egy főleg románok lakta, kis, eldugott faluban. Onnan tört ki egy jómódú és -szemű vállalkozó anyagi támogatását élvezve, egészen Budapestig, ahol a főiskolán Vaszary és Rudnay tanítványa lett. Tehetsége többször eljuttatta Párizsba, Firenzébe, az európai festészet Mekkájába, Medinájába, majd a Hódmezővásárhely-közeli Mártély művésztelepe után, végleg otthonra lelt, letelepedve a Duna menti bohém városkában. Ott is a szelíd dombok, hegynek futó utcák rendjét adta vissza földszínű, lecsupaszított képein, amelyeket korai korszakában szénrajzok előztek meg. Gyakran egész nap csak ezekkel foglalkozott,  „kutatva a lét rezzenéseinek visszaadási lehetőségeit:” „Elővettem a szenet, nagyobb papírokat, és hónapokig mást sem csináltam, csak a szentendrei dombokat rajzoltam.”

A maga is végzett művészettörténész, galériatulaj Lyka Károly művészettörténész, kritikus, festő sorsával kapcsolta össze Barcsayét mostani emlékhelyüket kialakítva: a csekélyke erejű fénypászmák egy Lyka arcképével díszített festőpalettát, foltos ócska, kopott festőköpenyt, kalpagokat világítanak meg. Ezeket láthatjuk, ahogy belépünk abba a szentélybe, ami most legyen lelkünk műterme!  A falakon körbe Barcsay-művek, a legleegyszerűsítettebbek: barna-sárga, fekete-fehér-piros, fekete, fehér türkiz színekben tartva. Amikor nézelődtem, épp egy úr tárgyalt mobilon  – tán a tulajjal? – arról, hogy mit szeretne ebből megvásárolni a gyűjteményébe. Mondván, ezek a művek illően lezárják kollekcióját, amire most döbbent csak rá, elnézegetve a felhozatalt... http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/barcsay_muterem_a_kieselbach_galeriaban Hiszen, tiszteletreméltó ez  a  L` hommage, de  azért mégiscsak a bizniszt szolgálja.

Felidézve a kis, törékeny öregben a gigászt is: kitaposott, fekete cipője ott őrzi a lábnyomát a harmadik terem közepén, erős fényben fürdetve. Minden, ami őt eleveníti meg – kalap, paletta, festőszekrényke, alkotások – a képekkel együtt megtöri a sötétet, a gyászt, szóval azt a rosszat, hogy fizikai lényében ő már rég nincs itt köztünk.

Ezzel a feketeséggel vitázva, a nagytermek tágas, fehér-vajszíne  – Esterházy örökérvényű szövege jut erről az ember eszébe: „Kap fogni egy vajszínű árnyalatot” –  már Barcsay elődeinek és kortársainak műveit emeli ki. Például Egry fényrobbanásait, amik a Balatont festve, három vagy négy képén élvezhetők. Jó pár remek – tavaszi és téli táj, várromok – Mednyánszkyt is láthatunk teljes békében, nyugalomban – a szomszédos Virág Juditnál mindezért embert darálnak; nála a héten zár be e festő gyűjteményes kiállítása, emiatt áll  sor  az utcán –  ráadásul csodálatosan szép, mesei Gulácsy is fogad az első teremben. Iványi-Grünwald, Boldizsár István, Márffy, Kmetty, Scheiber Hugó és a többi klasszikus is mind ott ragyog, felderítve ezt a ködbe fulladt körúti hangulatot.

Tehát jövő hét végig lehet ezt a 2 in 1 rendezvényt megnézni, utána már készülnek a téli aukció anyagából való tárlatra.

Szász Judit

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Maurice Joxant-nak, Lautrec barátjának az a gondolata támadt, hogy Lautrecnek bizonyára örömet szerezne, ha kijárná neki a Becsületrendet.
Aforizmák
„ Amikor fiatalabb voltam, mindenre emlékeztem, akár megtörtént, akár nem."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ