BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Renoir egészalakos portréi New Yorkban
Dátum: 2012. február 13., hétfő, 8:36
Amióta elkészültek, először láthatók együtt Auguste Renoir (1841-1919) francia impresszionista festő egészalakos, nagy formátumú emberábrázolásai. Az egyedülálló kiállítás a New York-i Frick galéria újdonsága.

A híres Danse a la campagne, Danse a la ville és Danse a Bougival című, 1883-ban festett, városi, falusi és egy bougivali táncjelenetet ábrázoló képeket egymás mellett mutatják be az épület keleti szárnyának falán.

A Renoir, impresszionizmus és egészalakos portrék című kiállításon látható a festő egy másik híres alkotása, az 1881-1885-ben készült Les parapluies (Esernyők) is. Az 1,8x1,4 méteres kép több mint egy évszázada nem kelt át az óceánon, utoljára 1886-ban "járt" New Yorkban - mondta el Colin Baley, a Frick gyűjtemény igazgató-helyettese, aki Peter Jay Sharp kurátorral együtt szervezte a tárlatot.

A kiállítást, amelyet Bailey "valóra vált álomnak" nevezett, több múzeum, köztük a párizsi Musée d'Orsay kölcsönzései tették lehetővé. Renoir rajongói találkozhatnak a La danseuse című nagyméretű képel. Renoir sok képet festett balerinákról, ezt az ábrázolást a maga idejében, 1874-ben "merésznek, sőt sokkolónak" tartották a kortársak Bailey szerint. Renoir több más, ugyanebben az időben festett nagyalakos festményét, köztük a La Parisienne-t - A párizsi nőt - is kiállították a május 13-ig megtekinthető tárlaton.

Renoir akkor is ragaszkodott a nagyméretű, egészalakos ábrázoláshoz, amikor más impresszionisták már felhagytak vele, mert túl tradicionálisnak tartották. Annak idején nem is aratott sikert velük, így például az 1974-es La danseuse, amelyért 3000 frankot kért, négy évig nem talált vevőre, végül 1000 frankért adta el a művész. A párizsi nő, a La parisienne, amely Renoir egyik kedvenc műve volt, ugyanakkor az 1874-es kiállításra készült, de 3500 frankos katalógusárat senki sem adta meg érte és végül 1878 októberében 1200-ért kelt el.

A Les parapluies festését 1881-ben kezdte a mester, de aztán félbehagyta az esernyős témát és csak 1885-ben fejezte be - ez magyarázza az előtérben lévő két embercsoport öltözetének eltérését. Ezt a képet csak 1907-ben vették meg. A műveket bemutató Colin Bailey emlékeztetett arra, hogy Renoir egy szabó és egy varrónő fia volt, aki rajongott a korabeli kalapokért és hűen követte képein a divat változásait.

A New York-i galéria a képek szereplőinek kilétét is dokumentálta. A falusi táncot Aline Charignot ihlette, aki Renoir modellje, élete nagy szerelme volt, férjhez is ment hozzá és három fiút szült a festőnek. A bougivali és a városi táncmulatság nőalakját barátnőjéről, Susanna Valadonról, a modellből lett festőnőről, Maurice Utrillo anyjáról mintázta.

 


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„ A Kaviár és lencse című bohózatban a szövegkönyv szerint kinyílik az ajtó, a közönség megpillant, pisztolylövés, a szívemhez kapok és felkiáltok: „Meglőttek!...Gyilkosok!...” – És összeesem. Az egyik előadáson a pisztoly csütörtököt mondott. De hát nekem el kellett hunynom ott a helyszínen. Mit tehettem?...
 
A Le Radical (1887. március 19.) san franciscói híre: egy odavaló műbarát megrendelte Párizsból a milói Vénus másolatát. Meg is érkezett, persze kar nélkül. A műbarát beperelte a Central Pacific Companyt kártérítésért.
Aforizmák
„ Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell."
Wittgenstein
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ