Kubinyi Anna elmondta az MTI-nek, hogy az utóbbi évtizedben egy erdélyi tanulmányútnak köszönhetően az ősi erdélyi motívumok felé fordult, azóta keres, kutat újabb fontos szimbólumok után. A székely kapuk megszövésével hirdeti a magyar örökség gazdagságát. Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni főhajtásként a székelység ezeréves története előtt.

Kenderből szőtt három székely kaput állít ki vasállványokra fölakasztva és ezzel átjárhatóvá teszi a 300-szor 175 centiméteres műtárgyakat. Látható lesz az In memoriam Kőrösi Csoma Sándor című textilje, amelyet a keletkutató emlékére szőtt és amely ugyancsak körbejárható lesz a tárlaton.

A két darab kétméteres fekete szövött oszlop történetéről elmondta, hogy a szatmárcsekei temetőben 600 titokzatos fekete fejfát látott és ez annyira megérintette, hogy a szövőszéken eddig elkészített két fekete oszlopot. A kiállításra kölcsönkapott egyetlen kárpitja, az aranyszállal is szövött Erővonalak című, 300-szor 190 centiméteres munka a kormányrezidenciát díszíti és mágneses, gravitációs hatást kelt, a művész szerint összevonja a jó dolgokat.

Az Erdély-sorozatból látható lesz a nagyszentmiklósi lelet ábrázolása, a textilben csillognak az aranyszálak. A falra tett 7 darab 125-ször 125 centiméteres textilje pedig honfoglalás kori motívumokat ábrázol.

Kubinyi Anna a színek használatáról elmondta, hogy az ősi magyar motívumok aranyosak, így ő az arany-okker színeket használta. Korábban nagyon színesek voltak a szőtt felületei, de mostanra a tematikája is átalakult, mert a múló időt is behozza a kárpitokba. Textiljei inkább fakók, szakadozottak, de azért mindig beleszövi a gobelinbe a reményt. Erre említette példaként, hogy a székely kapu felső részében van egy kerek lyuk, azon át keretben látható a napkelte előtti égbolt, ami maga a remény, hiába szürkésbarna, rozzant a kapu.

A textilművész néhány hagyományos síkgobelin szövése után alakította ki egyéni, csak rá jellemző technikáját. Alkotásai minden esetben kenderből készülnek, a szál kiválóan alkalmas a puhaság, ugyanakkor az erő, a rusztikusság, a szilárdság megjelenítésére. A kendert mindig maga festi, hiszen ily módon minden szükséges árnyalat megvalósítható.

Kubinyi Anna elárulta, hogy a mostani tárlat anyagának nagy részét áprilisban Dardzsilingbe viszik a Kőrösi Csoma-emlékkiállításra. A magyarok ázsiai őshazájának kutatója élete utolsó szakaszában élt az India északkeleti részén, a Himalája déli lábánál fekvő városban és ott levő síremlékének tavalyi helyreállításában a művésznő is részt vett.

A kiállítást, amely március 10-ig tart nyitva, Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója nyitja meg.

(MTI)