A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő különleges és értékes alkotást várhatóan még az idén Gödöllőre szállítják, ahol a királyi kastély Habsburg-galériájának bevezető termében fogják kiállítani.

A hányatott sorsú műkincs restaurálását abból a több mint kétmillió forintból kezdték meg, amelyet a kastélyt működtető gazdasági társaság az elmúlt két évben nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán – mondta Tüske Boglárka, az intézmény sajtóreferense az MTI-nek.

Ebből a pénzből előreláthatólag az ötször három és fél méteres vászon restaurálására futja, az elpusztult díszkeret pótlásához további mintegy félmillió forintra lenne szükség, amit az 1 százalékos adófelajánlásokból, céges támogatásokból, illetve az NKA őszi pályázatán próbálnak megszerezni. Emiatt az is elképzelhető, hogy a Zichy-művet csak jövőre állítják ki Gödöllőn.

Deák Ferenc, "a haza bölcse" 1876 januárjában halt meg, korabeli források szerint holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A ravatalnál – a temetés előtt három nappal – megjelent, és koszorút helyezett el Erzsébet királyné, aki térdre ereszkedve imádkozott az elhunyt lelki üdvéért.

Az esemény hírére másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a jelenetet jó lenne méltó módon megörökíteni, és Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály festőművészt bízta meg egy reprezentatív festmény készítésével. Csakhogy a művész ekkor Párizsban élt, nem volt jelen Deák temetésén sem. Mivel a feladatot mégis a lehető legjobban szerette volna teljesíteni, Budapestre utazott, majd találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített és megtekintette a ravatalnál viselt gyászruháját is. A temetkezési társaság újra felépítette az eredeti helyszínen a ravatalt, így örökíthette meg Zichy azt a pillanatot, amikor a királyné elhelyezi a ravatalon a koszorút.

Egy év múlva elkészült a mű, de a királyi udvar némi változtatást kért, ezért a festményt csak 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében (az úgynevezett Habsburg teremben) a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd a kép eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték, rossz állapotban, hengerre tekerve. A restaurálást is a galéria szakemberei végzik.

(MTI)