Az 1820-as és 1940-es évek között készült miskakancsókat mutatja be a Néprajzi Múzeum péntektől látható kiállításán.
A szeptember 21-ig látogatható A miskakancsó című kamaratárlaton a Néprajzi Múzeum gyűjteményének 65 darabja látható, amelyek egyszerre soha nem voltak kiállítva - mondta el Csupor István néprajzkutató, a tárlat kurátora csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette: a jelen ismeretek szerint a különböző gyűjteményekben mintegy 150 miskakancsót őriznek az 1820-as és 1940-as évek közötti időből, az ismert daraboknak pedig csaknem a fele a Néprajzi Múzeumban található. A kiállítás így a miskakancsók készítésének teljes időszakát bemutatja: 1828-tól kezdve az 1900-as évek közepéig, addig, amíg hagyományosan készültek a darabok.
A tárlaton készítőket, műhelyeket, műhelyköröket, a miskakancsók egyes motívumainak a "mozgását" igyekeznek felvázolni. Miskakancsót hagyományosan csak az Alföldön készítettek, a legrégebbi darab Hódmezővásárhelyről való 1824-ből. Ezt követően Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron is alkottak miskakancsókat: ezeket a készítőhelyek szerint, időrendben, műhelyek, mesterek szerint ismertetik meg a közönséggel - közölte Csupor István.
Mint mondta, ma a miskakancsót tartják talán a legmagyarabb fazekas munkának, népi kerámiának, így a kiállítás egy hungarikumnak a bemutatója is egyben. Emellett azt is szeretnék, ha ennek a kiállításnak a hatására előkerülnének a magángyűjteményekből az ott őrzött kancsók.
A miskakancsó elnevezés a Mihály név becézéséből származik, előfordul Boros Miska, Korhely Miska, Szomjas Miska változatban is. A huszárságot nem véletlenül azonosították a magyarsággal, a vitézséggel, a magyar virtussal. Az ábrázolásokon bajuszos, csákós, huszárruhás férfialakként jelenítették meg. A miskakancsó gyakori kiegészítője a kígyó, amely sok boros edény díszítésén megtalálható. A kígyó a hiedelem szerint speciális tudású állat, amely örök élettel bír, így kívánnak a kancsó tulajdonosának hosszú életet.
A kiállítással párhuzamosan katalógus is készült, amelyben a tanulmányok szerzői, Csupor István és Füvessy Anikó az összes magyarországi miskakancsót megpróbálták azonosítani. Csupor István rámutatott: a kutatómunka hatására eddig már négy miskakancsó került elő.
(MTI)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |