Miró magyar barátja Fiedler Ferenc, a „fények festője” az idei nyáron négy jelentős hazai és külföldi csoportos kiállításon is szerepel
Dátum: 2014. július 26., szombat, 23:08
Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában 2014. július 9-től az " Átrendezett valóság - alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és szürealizmus vonzásában" c. csoportos kiállításon Fiedler Ferenc műalkotása is kiállításra kerül barátjával Miró-val, valamint magyar származású festőművész barátai közül Hantai Simonnal,  Reigl Judittal és Országh Lilivel együtt. A kiállítás október 5-ig látogatható.
A másik három kiállítás, amely a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából nyílt a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban szerepel együtt Miró-val, Braque-kal Chagall-lal, Giacometti-vel (2014. november 11-ig tart nyitva) A Maeght Alapítvány, Európa legnagyobb és legjelentősebb magánmúzeuma fennállásának 50. évfordulóját idén ünnepli. Ebből az alkalomból a magyar származású, kassai születésű Francois Fiedler  (Fiedler Ferenc) ismét ugyanúgy szerepel a kiállítók között, mint az 1964-es ünnepélyes megnyitón. Ez volt Európában az első és legjelentősebb olyan állandó magán intézmény, ahol az akkor kortárs művészek alkotásai szerepeltek állandó kiállítási színtéren.
Ötven év telt el azóta, amely bebizonyította, hogy az alapító, Aimé Maeght élő hagyatékot hagyott hátra. Az általa kiválasztott kimagasló kvalitású művészek jó választásnak bizonyultak. 50 évvel később, mára az egyetemes művészettörténet részei lettek. (olyan nevek, mint Braque, Chagall, Miró, Giacometti  és Fiedler) Az alapító  egy "művészeti szentélyt"  hozott létre, ahol akkor, a nagyon értékes, magas minőségű  kortárs  műalkotásoknak biztosított állandó kiállítási  helyszínt, ez mára a legnagyobb alkotók kimagasló alkotásainak  gondosan válogatott gyűjteménye is lett.
A júniusban nyílt kiállítás hűen adja vissza, hogy milyen elv mentén választotta ki az alapító, Aimé Maeght a legjobb  művészeket  maga köré. Ezek a művészek  egyedi, ösztönös expresszivitásuk, kifejezésmódjuk és elkötelezettségük okán a kreatív művészet iránt „maradandó” létrehozására voltak hivatottak. Aimé Maeght, a legendás galériás és szenvedélyes műgyűjtő közeli kapcsolatot ápolt művészeivel. Például Fiedler Ferenc minden évben nyáron hónapokig vendégeskedett a riviérai Maeght rezidencián, ahol reggeltől estig dolgozott a többi nagy művésszel együtt. 
Fiedler 1921-ben született Kassán. A család a Trianoni békeszerződésre tekintettel úgy dönt, hogy továbbra is magyar földön éljenek, ezért átköltöznek Nyíregyházára.
5 évesen már olajfestékkel vászonra festett, 10 évesen már olyan nagy mesterek vallásos tárgyú képeit másolja, mint Leonardo da Vinci,Michelangelo, Caravaggio…Ugyanebben az évben megbízást kapott a kassai templom oltárának díszítésére. 12 évesen II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről készített portrékkal hívta fel magára a figyelmet, amelyeket közhivatalokban helyeztek el. 1939-től a magyar állam 14 műalkotását vásárolta meg közgyűjteménybe. Ma ezek a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.
Fiedler Ferenc a második világháború előtti Magyarországon Szőnyi István tanítványa volt, aki később tanársegédjévé választja a tehetséges Fiedlert. A Képzőművészeti Főiskolán barátkozott össze Hantai Simonnal, Reigl Judittal és Országh Lilivel. 1948-ban ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol  a kor meghatározó új áramlatai, amelyeket már Magyarországon is autodidakta kísérletező módon elkezdett használni rabul ejtették s nem engedték hogy hazatérjen Magyarországra.
1950-ben Miró egy kis párizsi galéria kirakatában pillantotta meg Fiedler vásznait, aki Fiedlert a „fények festőjének” nevezte el. Ő mutatta be Aimé Maeght-nak, aki addig csak Miró, Picasso, Matisse, Braque és Kandinsky képeit állította ki. „A legkisebb vonás ezektől a festőktől milliókat ér…” – írta Fiedler izgatottan 1950-ben kelt szüleihez írt levelében. Az emigráció első éveiben Miró barátként osztotta meg vele műtermét több éven át, ahol abba a „valóságba menekült”, amelyet maga alkotott a festészet segítségével.
1951-ben Kandinsky és Giacometti kollektív kiállítás nyílt a Maeght Galériában, ebből az alkalomból mutatták be az utánpótlás új tagjait, közöttük az ifjú Fiedlert, Eduardo Chillida, Ellsworth Kelly, Pablo Palazuelo, Pierre Tal-Coat és Saul Steinberg társaságában.  Ettől kezdve Fiedler rendszeresen minden évben szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon a Maeght Csoportnál a kor legnagyobb festőivel együtt.
1964. július 28-án a Maeght Alapítvány megnyitója a nemzetközi művészeti élet rendkívüli eseménye volt. Ezen a művészettörténetileg meghatározó eseményen Fiedler ismét olyan művészekkel állított ki mint Bonnard, Braque, Léger, Kandinksy, Chagall, Miró, Fiedler, Giacometti, Tal-Coat, Raoul Ubac. A kiállításon André Malraux mondott nyitóbeszédet, olyan  hírességek jöttek el a megnyitóra, mint Yves Montand vagy Ella Fitzgerald. Erre az alkalomra exkluzív limitált kiadású katalógus, a Derriere le Miroir "Inauguration" jelent meg. Tíz Derriere Le Miroir lett dedikálva Fiedler munkásságának, ebből négy egyéni és hat csoportos.  [A Derriere le Miroir gondolata szintén a legendás galériás Aimé Maeght-tól származik, és 1946-tól kezdődően 36 éven át jelenik meg. Ez a különleges minőségi periodika kettős célt szolgál egy különleges kiállítási katalógus a kor meghatározó művészeinek munkáiból és tartalmaz eredeti litográfiákat is amikhez esszéket írtak írók, költők és kritikusok. A Derriére Le Miroir végigkíséri, művészettörténetileg dokumentálja a francia „háború utáni” post war művészeti korszakot.] A személyre szóló exkluzív meghívó címlapján Chagall rajz szerepel. Ezen a rangos eseményen mutatták be először Fiedler Tryptichon c. (1959) műalkotását,  amely a kiállítás egyik ikonikus darabja volt.
 
Szerző: Dr. Kádár Anna, a Fiedler Foundation kurátora


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
 
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
Aforizmák
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét."
Gróf Széchenyi István
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ