A Lehel István festményeiből és grafikáiból nyílik emlékkiállítás pénteken a szegedi Reök-palotában, a tárlat célja, hogy felhívja a figyelmet méltatlanul elfeledett művész életművére – közölte Nátyi Róbert művészettörténész szerdán a helyszínen.
A kizárólag magángyűjteményekből válogatott kiállítás anyagát bemutató szerdai sajtóbejáráson a tárlat kurátora elmondta, hogy Lehel István gyerekként, 1920-ban költözött családjával Szegedre, majd itt végezte az egyetemet, biológiát és művészettörténetet hallgatott. A festészettel Rudnay Gyula tanítványaként a bajai művésztelepen kezdett megismerkedni a negyvenes évek második felében.
Haláláig 1973-ig művészettörténetet oktatott Szegeden, és ezzel párhuzamosan jelentős, több ezer alkotásból álló festői és grafikusi életművet hozott létre, művészete azonban lényegében visszhangtalan maradt. Csupán néhány kamarakiállításon mutatkozott be, ezek egyikéhez 1962-ben hű barátja, Bálint Sándor néprajzkutató írt katalógus-előszót – közölte a szakember.
Lehel István az absztrakcióval érintkező, az organikus formákat, a mikro- és a makrokozmosz egyetemes összefüggéseit vizsgáló festészete távol állt az ötvenes, hatvanas évek kultúrpolitikájának ideáljaitól. Egy Vinkler Lászlót és még néhány, a nonfiguratív irányzatokat követő szegedi művésztársát tömörítő Spirál-csoport szervezte csoportos kiállításukat pedig még megnyitása előtt betiltottak 1972-ben – tudatta Nátyi Róbert.
A művész alkotásai 1973-as halála után sokáig lappangtak, az elmúlt években is csupán egy-egy festménye bukkan föl aukciókon. A Reök-palotában rendezett tárlat, melyen hatvan festményt és grafikát láthatnak az érdeklődők, az értékmentés szándékával készült – mondta a kurátor.
(MTI)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |