A szentendrei nemzetiségi napok részeként megnyíló tárlat a Lengyel Képzőművészeti Szövetség krakkói szervezetében tömörült alkotók festészetéből nyújt keresztmetszetet.

Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet megnyitó beszédében kiemelte: a szentendrei kiállítás bizonyíték arra, hogy milyen „komfortos és perfekt helyzet lengyelnek lenni Magyarországon, és mennyire perfekt módon használják ki a lengyelek azokat a magyarországi lehetőségeket, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok nyújtanak”.

A kiállításról szólva rámutatott: a lengyel királyi főváros most egy másik, a modern arcát mutatja meg.

Verseghi-Nagy Miklós polgármester (Fidesz-KDNP) köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szentendre színességét a kultúrák, a hagyományok sokfélesége is jelenti, és ehhez a város hét nemzetiségi önkormányzata is hozzájárul. Szólt arról is, hogy a város kulturális öröksége teremtő erő, olyan potenciál, amelyre lehet és kell is építeni. Biztosítani kell a helyi értékek megismerhetőségét, megélhetőségét és továbbörökítését - tette hozzá.

Az esemény házigazdája, Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (Mank) főigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a múltról tudást, a magyar érdekrendszert úgy kell továbbadni az új nemzedékeknek, hogy a következő 1100 év után is el lehessen mondani, "a magyarok és a lengyelek a bajban és a jóban is együtt vannak”. A főigazgató bejelentette azt is, hogy a Mank a lengyel meghívást elfogadva jövő júniusban részt vesz a krakkói kiállításon.

Joanna Warchol, a Lengyel Képzőművészeti Szövetség krakkói szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállított 30 festmény csupán szűk keresztmetszet, ízelítő a kortárs krakkói képzőművészetből; a meghívott alkotók a szövetség tagjai, akadémiát végzett művészek, akiket világszerte ismernek, s többen közülük Magyarországon is gyakran megfordulnak.

Kiemelte: a kiállítás többgenerációs vállalkozás, jelen vannak a fiatalok, a középnemzedék, de képviselteti magát a Krakkói Képzőművészeti Akadémia két volt rektora és professzorok is.

Joanna Warchol az MTI-nek elmondta, hogy ilyen tematikájú kiállításuk – amely két egymásnak ellentmondó művészeti irányzatot tár a látogatók elé, a figuratív és az absztrakt irányzatot – Lengyelországban sem volt még, a koncepció a szentendrei tárlatra készült. Hozzátette azt is, hogy az előkészületek során mutatkozott meg: „sok művész egyszerre használja a két pólust”, mert mindkét irányzat fontos számára.