Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a szentendrei régi művésztelep egy kicsit Nagybánya is, hiszen a telep a nagybányai festőiskola hagyományait ápolta. A fideszes politikus felidézte az 1989-es temesvári eseményeket is, és úgy fogalmazott, az akkori történések kitörölhetetlenek a magyarok "Temesvár-tudatából".

Szólt arról is, hogy Temesvár igazi polgári városként épült be a gondolkodásba a maga sokszínűségével és gazdagságával, amely az egész Monarchiát leképezte a Bánság fővárosaként, s egyfajta kis Monarchia lett. De a városnak köszönheti a magyar történelem, a szellemi élet - többek között - Klapka György honvédtábornokot vagy Kós Károly építészt is - fűzte hozzá.

Németh Zsolt a kiállítás kapcsán reményét fejezte ki, hogy az erdélyi művészet Magyarországra érkezése és megőrzése az elkövetkező években kiteljesedik, és fontosnak nevezte az erdélyi magyar képzőművészeti értékek "leltározására" vállalkozó Erdélyi Művészeti Központ működését.

Szekernyés János művészeti író, a romániai képzőművészeti szövetség Temes megyei elnöke a temesvári egyetem képzőművészeti karának oktatói és egykori hallgatói munkáit bemutató kiállítással kapcsolatban megjegyezte: a tárlat közös vonásai közé tartozik, hogy az itt kiállító festők, szobrászok, grafikusok nem elbeszélő művészetet vonultatnak fel, hanem az áttételesebben fogalmazó művészet elkötelezettjei.

Jellegzetesség az is, hogy - a temesvári hagyományt folytatva - korszerű, mai nyelvezetet és eszköztárat használva fogalmazzák meg mondanivalójukat. Emellett - a műfaji, nemzedéki és a felkészültségbeli különbözőségek ellenére - közös vonás a kötődés is a hagyományhoz.

Szász Enikő, a kiállítást szervező Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Temes megye és benne Temesvár a "szórványok szórványa". Emlékeztetett: a magyarság részaránya mindössze 5,2 százalék, mégis - jegyezte meg - a kulturális intézményeik és szervezeteik nagyon magas színvonalat képviselnek.

"A szórványhelyzet meghatározza életünket (...), meglehetősen a periférián vagyunk minden tekintetben", ezért kezdődött el húsz éve a bánsági magyar napok kulturális fesztivál szervezése, valamint a temesvári magyar művészek közös kiállítása - mondta, hozzátéve, be akarták bizonyítani - saját maguknak, a körülöttük élő többségieknek és az anyaországiaknak is -, hogy a szórványban élő művészek értéket képviselnek.

A mostani kiállítás címével azt akarjuk jelezni, hogy "jelen vagyunk, jelen mint etnikum a Bánságban, jelen vagyunk a romániai képzőművészetben, és jelen vagyunk az összmagyar kultúrában" - fogalmazott.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel (MANK) együttműködésben létrejött tárlat október közepéig látható.