Samu Géza Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállítása nyílt a Vigadóban
Dátum: 2015. december 4., péntek, 21:53

Samu Géza (1947-1990) Munkácsy-díjas szobrászművész halálának 25. évfordulója alkalmából Másvilágkép címmel nyílt emlékkiállítás csütörtök este a budapesti Vigadóban, ahol többek között plasztikákon, nagyméretű installációkon, rajzokon, dokumentumfotókon és mozgóképeken keresztül idézik fel a művész pályájának fontos állomásait.

A fiatalon elhunyt Samu Géza a magyar szobrászat megújítója, a népi tárgyformálás tradícióinak felfedezője volt.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a szobrászművész halála óta eltelt negyedszázad alatt nem rendeztek műveiből olyan átfogó kiállítást, amely méltó módon reprezentálta volna az életművet.

Hozzátette, hogy olyan egyedülálló, egyéni hangvételű művészről van szó, akit nem lehet utánozni, szellemének és formavilágának csak követői vannak.

"Az akadémia feladata, hogy Samu Géza művészete a magyar művészettörténet írásában az őt megillető helyére kerüljön, az objektív igazság példájaként" - hangsúlyozta Fekete György.

P. Szabó Ernő művészettörténész, a kiállítás kurátora a művész pályáját felidézve elmondta: a fiatal Samu Géza művei olyan korszakban születtek, amelyben a szabadság nem létezett. Szobrai azonban elválaszthatatlanok voltak attól a szabadságkereséstől, amely az 1960-70-es évek fordulójának fiataljait jellemezte - mondta.

Hangsúlyozta: az évek során koncepciója folyamatosan bővült, egyre összetettebbé vált, az 1975 után készült művekkel eljutott a nagyszabású, drámaibb alkotásokig.

Felhívta a figyelmet, hogy a kiállítás a címét (Másvilágkép) az életmű egyik csúcsteljesítményének számító, nagyméretű installációról kapta, amely a tárlat központi helyét foglalja el. A mintegy hat méter átmérőjű mű faszerkezetből, cirokszálakból, ágakból és egy gézszerű textíliával betekert életfából épül fel.

A tárlaton látható másik monumentális alkotás, a Cantata Profana díszlet- és jelmeztervként jelent meg a pécsi Bóbita Bábszínház azonos című, 1981-es előadásában. Az installációban látható szarvasagancs és az élő ágakból font szárnyak az ember és a természeti világ mitikus egységére utalnak - mutatott rá.

Mint mondta, Samu Géza alkotásainak alapanyaga a fa, de dolgozott vassal, kővel, csonttal és felhasznált növényi magvakat, madártollat, később bronzot és alabástromot is.

Samu Géza 1947-ben született a Tolna megyei Kocsolán. A Pécsi Művészeti Gimnázium ötvös szakán 1966-ban érettségizett, majd felvételt nyert a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fejezte be tanulmányait. Első egyéni kiállítása 1971-ben volt Budapesten, 1982 és 1984 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának volt elnöke.

Művészetét 1990-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták. Műveit több közgyűjteményben, többek között a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a budapesti Ludwig Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
A híres debreceni komikus az ország másik végében szerepel. Szünetben bemegy az öltözőjébe egy felhevült anya a lányával, és lelkesen mondja:
Aforizmák
„ Addig káromkodjunk, amíg lehet, mert az égben már tilos lesz."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ