Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze 75 éves
Dátum: 2016. június 1., szerda, 9:02

Kő Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész, a nemzet művésze június 2-án lesz hetvenöt éves. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

A Heves melletti Perespusztán látta meg a napvilágot. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már Maczky Levente néven iratkozott be, édesapját ugyanis Maczky Bélának hívták. Apja az 1956-os forradalomban kifejtett tevékenysége miatt börtönbe került.

1955-ben már a jászszentandrási katolikus templom számára készített stációképeket. 1961-ben vette fel a Kő Pál nevet.

1968-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József tanítványa volt. A hetvenes évek közepéig elsősorban színes, festett pop-art faszobrokat készített, de stílusán egyre inkább nyomot hagytak a magyar fafaragás ősi hagyományai. 1978-tól tanít a Képzőművészeti Egyetemen (akkor még Főiskolán), a szobrásznövendékek mestere, egyetemi tanár, s 1992-95-ben rektorhelyettes is volt, több száz növendékének adta át tudását és tapasztalatait. 2007-ben tizenegy tanítványával közösen állította ki műveit Egerben, a Kepes Vizuális Központban. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Három kődomborművet készített a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna részére. Számos köztéri szobra áll, többek között Budapesten a magyar tudomány emlékműve és Szent István-szobra a gellérthegyi Sziklakápolna előtt, Aba Sámuel szobra Ópusztaszeren, III. Béla király szobra Baján, Balatonfüreden Antall József néhai miniszterelnök tiszteletére a Történelemkönyv című emlékmű. Életműve szorosan kötődik a magyar szobrászat hagyományaihoz, valamint a magyar néphagyományhoz, népművészethez, jellemző rá a figuratív megjelenítés, a különös előadásmód, amely fanyar és ironikus világot tár az alkotásait szemlélők elé.

2002-től Hevesen, szülőföldjén él, a városban 2005-ben alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt, amelyen 57 kompozíciója, illetve 14 festménye és fotói láthatóak. Évtizedek óta működtet művésztelepet lakóhelyén, melynek nyaranta rendszeres vendégei tanítványai is. Magyarország és a Kárpát-medence számos városában volt kiállítása, műveit bemutatták Amszterdamban és Dortmundban is, 2001-ben pedig Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Munkásságát 1975-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2001-ben Kossuth-díjat kapott az anyag és szellem hatalmas feszítőerőiről tanúskodó szobrászi tevékenységéért, a köztéri szobrászat megújításáért, az ősi és a modern sajátos, eredeti ötvözéséért, nemzetközileg is elismert, kimagasló értékű művészi munkásságáért.

Művészetének további elismerései: az országos kisplasztikai biennále I. díja (1976), a Művészeti Alap díja (1984), érdemes művész (1986), a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás nagydíja (1989), Magyar Művészetért Díj (1990), Nagypalád díszpolgára (1994), Heves díszpolgára (2000), Prima Primissima-díj (2006), M. S. Mester Képzőművészeti Díj (2007), a Honvédelemért kitüntető cím (2012). 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. 2013-ban jelent meg Wehner Tibor róla szóló monográfiája, amely mintegy száz képtáblával illusztrálva dolgozza fel az életmű főbb műcsoportjait.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„ A Kaviár és lencse című bohózatban a szövegkönyv szerint kinyílik az ajtó, a közönség megpillant, pisztolylövés, a szívemhez kapok és felkiáltok: „Meglőttek!...Gyilkosok!...” – És összeesem. Az egyik előadáson a pisztoly csütörtököt mondott. De hát nekem el kellett hunynom ott a helyszínen. Mit tehettem?...
 
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
Aforizmák
„A céltábla nem lőhet vissza."
Molnár Ferenc
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ