Konok Tamás festőművész kiállítása a MANK Galériában
Dátum: 2016. június 29., szerda, 17:02

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművésznek az elmúlt évtizedben született festményeiből mutat be válogatást az a kiállítás, amely Natura Naturata címmel pénteken nyílik a MANK Galériában Szentendrén.

A kiállítás különlegessége az a sorozat, amely a geometrikus avantgárd képviselője eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, a tárlat címe - Natura Naturata - utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi. A július 24-ig látható tárlatot Alföldi Róbert színész-rendező nyitja meg.

Konok Tamás Budapesten született, felmenői között számos művész volt. Eredetileg zenész akart lenni, a győri bencés gimnáziumban töltött évei alatt a konzervatórium hegedű tanszakának növendéke is volt. Az érettségi után, 1948-ban mégis a festészetet választotta. 1953-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Berény Róbert, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő volt, ekkoriban még figurális stílusban alkotott. Származása miatt osztályidegennek minősült, így nehéz körülmények között élt, a győri textilművekben dekoratőrként foglalkoztatták, a Képzőművészeti Alapba csak 1955-ben vették fel.

Egykori tanára, Barcsay Jenő közbenjárására 1958-ban ösztöndíjjal kijutott Párizsba. A következő évben hazarendelték, útlevelét bevonták, de ő úgy döntött, külföldön marad és a francia fővárosban telepedett le. Főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. 1963-ban egy évre az Egyesült Államokba ment, New Yorkban és Kaliforniában dolgozott, Los Angelesben rendezett nagysikerű tárlatot, az évtized végére a francia művészeti élet ismert képviselője lett. A hetvenes évek elején svájci építészekkel került kapcsolatba, így több építészethez kötődő munkára (reliefekre, faliképekre, plasztikákra) kapott megbízást.

A művészetét meghatározó lírai nonfiguratív ábrázolásmód a hetvenes években alakult ki. Kevés szín, nagy, tiszta

felületek, geometrikus formák jellemzik alkotásait, sokszor a vonal mint grafikai elem dominál a képein. A mozgás, az idő, a tér kapcsolatát, a természet belső törvényszerűségeit próbálja kifejezni a maga eszköztelen módján.

Mintegy hetven önálló kiállítása volt. Többször állított ki közösen feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel, aki 2010-ben hunyt el.

1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
 
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
Aforizmák
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét."
Gróf Széchenyi István
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ