Kiállítás nyílt Szabó Ákos festőművész alkotásaiból Budapesten
Dátum: 2016. október 21., péntek, 9:30

Szabó Ákos festőművész realisztikus csendéleteit, portréit és tájképeit mutatja be az a kiállítás, amely Nézem, hogy úszik el a dinnyehéj... címmel szerda este nyílt Budapesten a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A november 11-ig látható tárlaton sok más mellett bemutatják Szabó Ákos Kosztolányi Dezsőről készült portréját, Liszt Ferencet ábrázoló grafikai sorozatát, valamint a 2008-as Tengerparti sövény című olajfestményt és a Vöröshagymás csendélet című 2012-es művet.

Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a szerdai budapesti megnyitón felhívta a figyelmet arra, hogy Szabó Ákos rendhagyó művésze a Kárpát-haza Galériának, hiszen budapesti születési helyét tekintve nem számít a szó szoros értelmében vett külhoni művésznek.

Emlékeztetett arra, hogy a festőművész több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1965-ben Kazimierz Romanowicz, a párizsi Galerie Lambert igazgatójának meghívására érkezett családjával Párizsba egy kiállításra, majd letelepedett a francia fővárosban. "Ezért méltán tarthatjuk számon őt úgy, mint a külhon, a diaszpóra kiemelkedő kortárs magyar művészét" - hangsúlyozta az elnökhelyettes, hozzátéve, hogy Szabó Ákos 1995-ben költözött Normandiába, ahol jelenleg él és alkot.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében, a Forrás Galéria jóvoltából már több mint harminc kiállítás jött lére. Az elmúlt tárlatokon a határon túli magyarságból és a távoli nyugati magyarságból mutatkoztak be művészek.

Márai Sándor szavait idézve az elnök beszélt a művészet és a végzet összefüggéséről. Hangsúlyozta, hogy Szabó Ákos egy igazi művész, akit semmilyen helyzeti erő nem tud eltéríteni feladatától. "Aki így művész, annak végzete van: Szabó Ákosnak a festészet lett a végzete" - tette hozzá.

Lator László költő a megnyitón hangsúlyozta: Szabó Ákos kivételes mestere a kompozíciónak, a rendezésnek, a szinkronba állításnak. Ezen felül bármilyen képet alkot, azon az anyagokat - az élőket és a tárgyakat - olyan realisztikusan ábrázolja, hogy azok szinte megfoghatóvá válnak.

Felhívta a figyelmet az itáliai reneszánsz mestereket, főleg Michelangelót idéző egyik férfi aktjára, amelyen a festő olyan mesterien ábrázolja a mozdulatot, hogy ez a műve természettudományos szakmunkákban vagy Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvében is helyet kaphatna. "A már-már túlhajtott részletezés, a mindenre figyelő aprólékosság minden képén szembeszökő" - hangsúlyozta a költő, hozzátéve, hogy Szabó Ákos festészete az irodalomból kölcsönzött szóval egzisztenciális természetű.

Szabó Ákos 1936-ban született Budapesten. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte Kmetty János és Bernáth Aurél tanítványaként.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Tanára szemére vetette, hogy szórakozásból fest.
 
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
Aforizmák
„ Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött."
Karinthy Frigyes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ