A Kossuth-díjas alkotó "életművének ez a fontos része eddig nem kapott kellő figyelmet" - mondta az MTI-nek Fehér Dávid művészettörténész, a tárlat kurátora, hozzátéve, hogy Lakner László a hetvenes évek elején alkotott konceptuális műveket, ám későbbi festészete is összefüggésbe hozható az irányzattal.

A csütörtöktől november 25-ig látható tárlat bemutatja, milyen szerepet játszott Lakner László művészetében a konceptuális érdeklődés, amelynek fontos eleme a jeltudományi megközelítés, valamint a társadalmi és a politikai érzékenység.

Lakner László társadalmi érzékenységet mutató, ugyanakkor komplex filozófiai és nyelvészeti kérdéseket vizsgáló, olykor a humort, a játékosságot, az iróniát sem nélkülöző konceptuális alkotásai negyven év távlatából sem veszítettek semmit frissességükből, aktualitásukból - olvasható a tárlatot bemutató katalógusban.

Fehér Dávid szerint a hetvenes évek neoavantgárdja és a konceptuális tendenciák iránt egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés, ezért is fontos elhelyezni az irányzat magyarországi példáit kelet-európai és globális összefüggésekben is.

A kiállítás központi darabja a Barikád című, utcaköveket ábrázoló fotórealista festmény, amelynek központi motívuma az 1968-as csehszlovákiai vagy akár az 1956-os magyar forradalomra is utalhat.

Lakner 1970-ben megkezdett, barikádokat ábrázoló festménysorozatának darabjai az első, konceptuális szemléletű magyarországi utcakő-ábrázolások közé tartoznak. Az utcakő motívuma Lakner fotóalapú konceptuális művein is visszatér.

Betűalapú festmények - a Töredékek Raoul Hausmann költeményéből és a Kukurikú című alkotás - is láthatók a tárlaton. A hetvenes évek közepére Lakner festészetének egyre hangsúlyosabb motívumává vált az írás, bár a kezdetektől megjelentek írásjelek, betűk és szavak a festményein.

A Collegium Hungaricum UngArt galériájában fotóalapú műveket, installációkat, rajzokat és experimentális filmeket is kiállítanak. Fehér Dávid hangsúlyozta, hogy az életmű ezen filmes darabjait még nem mutatták be együtt.

Lakner László művei már többször szerepeltek bécsi tárlatokon, de önálló kiállításon még nem mutatkztak be az osztrák fővárosban. Életművének eddigi legnagyobb bemutatóját a budapesti Ludwig Múzeum rendezte meg 2004-ben, ahol külön szekció foglalkozott a művész konceptuális alkotásaival.

Lakner művei a legjelentősebb magyar közgyűjteményeken túl számos nemzetköziben is megtalálhatók, többek között Berlinben, Essenben, Rotterdamban, Kölnben, Aachenben, Firenzében és Tokióban.

Az idén nyolcvanéves festő és grafikus 1974-ben a DAAD művészeti ösztöndíjának elnyerése után Németországban telepedett le, ahol jelentős karriert futott be, jelenleg is ott él. Művei szerepeltek a világ legfontosabb művészeti seregszemléin, így a kasseli Documentán és a velencei biennálén is.

(MTI)