Schwanner Endre képeiből nyílik kiállítás a Nemzeti Múzeumban
Dátum: 2016. december 2., péntek, 19:43

Schwanner Endre fotóművész elsősorban az 1960-70-es években készült képeiből válogat a Magyar Nemzeti Múzeum csütörtöktől látogatható Schwanner/Idők című kiállítása.

A több mint 80 fényképet - zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás - felvonultató tárlat szerdai sajtóbejárásán Stemlerné Balog Ilona kurátor elmondta: nem nosztalgiát akartak kiváltani a múlt század 60-70-es évei iránt a közönségben, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy a fiataloknak mit jelenthet Schwanner Endre életműve. A művész 2011-ben adományozta hagyatékát a Nemzeti Múzeumnak.

A kiállítás másik kurátora, Fisli Éva, a múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa a tárlat koncepciójáról beszélve hangsúlyozta, hogy a kiállítás egy olyan "időszalagot" hoz létre, amely bizonyos témák, tárgyak és események kiemelésével igyekszik kapcsolódási pontot keresni a jelen közönségével.

A képeket szemlélve a felvétel ideje és a közönség életének ideje találkozik, amelynek különös feszültségéből új látogatói élmény születhet - fogalmazott a kurátor, aki hozzátette azt is: az analóg fotózás egy sajátos fotográfiai szemléletmódot igényelt, ami a technikai részletek iránti érzékenységével talán már idegen a mai közönség számára.

Scwanner Endre számára viszont sosem volt öncélú a technikai részletek akkurátus ismerete és használata, hanem csupán egy eszköz az adott pillanatban legjobb megoldás megragadására - mutatott rá Fisli Éva.

A Pulszky-teremben látható kiállítás különböző motor- és autóversenyek eseményeit megörökítő fotókkal kezdődik, rögtön Schwanner Endre első Kodak Retina típusú fényképezőgépe után, amelyet a fotós 1948-ban másfél havi fizetéséért vásárolt. Ezt a gépet használta egészen 1963-ig, utána különböző Nikon-típusokat alkalmazott. Fisli Éva megjegyezte: ilyen technikával elképesztő ritmusérzék kellett a versenyek megörökítésére.

A tárlaton számos komoly- és dzsesszzenész - például a világhírű zongorista, Richter, Rosztropovics gordonkaművész, Thelonious Monk dzsesszzongorista és Yehudi Menuhin hegedűművész - portréja is látható.

Schwanner Endrét nagyon sokáig izgatta a hangok közötti átmenet pillanata, hosszú ideig kereste és próbálta fényképezőgépével elkapni ezt a momentumot koncerteken. Ez végül a Passaggio című felvételén sikerült, amelyen Szabados György keze látható a zongorán - mutatott rá a kurátor. Megjegyezte azt is: a fotóművészt elképesztően érdekelte a zongora, személyes bevallása szerint azért is, mert korán elvesztett édesanyjára emlékeztette, aki maga is zongorázott.

A Nemzeti Múzeum Schwanner Endre felvételei mellett számos személyes tárgyát, eszközét - például egyik félbe vágott Nikon kameráját - is megkapta, amelyek olykor valódi történeti forrásértéket mutatnak fel. Ilyen Fisli Éva szerint az a "megdöbbentő erejű időkapszula", egy a személyes hagyatékból származó könyv, amelybe 1944. december 25-én egy szovjet katona Budapest népét megszólító, pusztítással fenyegető cirill betűs bejegyzést írt. Az írást csak a 70-es években fedezte fel Schwanner Endre.

Szintén fontos kordokumentumok kerültek elő a fotós negatívjai közül, köztük számos beatkoncerten készített felvétel, amelyeket maga Schwanner Endre nem érzett különösebben fontosnak, ma mégis hálásak lehetünk értük - mondta el Fisli Éva. A szakember szerint a negatívok - többet digitális képernyőkön tekinthet meg a látogató - azért is érdekesek, mert betekintést engednek abba, hogy a fotós miként válogatta össze felvételeiből híres képsorozatait, például a Madách Színház 1977-es Hamlet előadását néhány képbe sűrítő sorozatát, amelyeken Haumann Péter és Psota Irén is látható.

Fisli Éva kiemelte: Schwanner Endre számára Mensáros László előadói estje, a XX. század jelentette élete legfontosabb színházi élményét. Egy teljes évig látogatta az Egyetemi Színpadon rendezett előadásokat, míg megszületett a legendás színész egy-egy mozdulatát előadás közben megörökítő fekete-fehér sorozata.

Schwanner Endre 1928-ban született Budapesten, gyermekkora óta fényképez. Az analóg fényképezés majdnem teljes területét átfogó ismereteit első munkahelyén, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben szerezte meg. Erre építve a 60-as években kezdte meg szakírói, előadói és oktatói tevékenységét, amely a fotótechnika országos szaktekintélyévé tette a következő évtizedekben.

1967-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. A Fotó és a Fotóművészet szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja volt, cikkeinek száma meghaladja a százat. Noha sosem dolgozott sajtófotósként, 1991-ig fotóriporterek nemzedékeit oktatta fotótechnika-elméletre a Magyar Újságíró Szövetség iskolájában.

A január 29-ig látogatható Schwanner/Idők című kiállítást szerdán délután nyitja meg a múzeum főigazgatója, Varga Benedek és Tímár Péter, a Fotóművészet főszerkesztője. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Nikon támogatásával valósult meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
 
Will Rogers amerikai komikus, aki csúnya ember volt, társaságban így szólt egy hölgyhöz:
Aforizmák
„ Ami lámpafényben igaz, az nem mindig igaz napfényben."
Joseph Joubert
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ