BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
A magyar filmplakátok aranykora
Dátum: 2006. november 2., csütörtök, 15:27
Az Ernst Galéria magyar filmplakát gyűjteménye számos kiállításon vett részt Magyarországon és Ausztriában egyaránt. A New York-i Lincoln Center meghívására a következő állomás a Manhattan szívében található Film Society of Lincoln Center, mely többek között a Metropolitan Opera, a New York Városi Balett, a Juilliard School és a New Yorki Filharmonikusok otthona.

A plakátkiállítás az Ernst Galéria és a New York-i Magyar Kulturális Központ szervezésében jött létre. A főleg amerikai néma és hangosfilmekhez készült magyar plakátok a hazai grafikaművészet 1912 és 1945 közötti időszakának legszebb darabjai. A gyűjteményről szóló 'Film Posters - A magyar filmplakát aranykora 1912-1945' című könyv a Szép Könyv versenyen a legszebb művészeti albumnak járó díjat nyerte el 2004-ben.

Az október 27-i nagy sikerű megnyitón számos amerikai kurátor, gyűjtő és művészettörténész vett részt, többek között Mitchell Wolfson, a Miami Wolfsonian Museum alapítója; Steven Mansbach, a Maryland Egyetem művészettörténet professzora, XX. századi magyar művészetről szóló amerikai kiadványok írója; David A. Hanks, számos jelentős európai gyűjtemény amerikai bemutatásának kurátora és sok designkönyv szerzője; H. Kirk Brown, a XX. századi magyar művészet kiemelkedő gyűjtője; Pataki Ági és Kovács Gábor producerek; illetve számos New York-i kulturális intézet képviselői.

A filmplakátok művészeti és társadalomtörténeti szempontból egyaránt tanúi a századforduló utáni Budapest életének. Magyarország fővárosát ekkor Közép-Európa Párizsaként emlegették, hiszen nyitott volt a virágzó szecesszió minden újdonságára. A film, a Lumičre fivérek találmánya, hamar a 17 milliós népesség kedvenc szórakozásává vált. A legkorábbi, néma és fekete-fehér filmek mindössze 10-30 perc hosszúak voltak, a szereplők gyakran amatőrök, hiszen a színházak és operák sztárjai még vonakodtak, hogy nevüket adják eme új műfajhoz. Tehát a tervező grafikus feladata az volt, hogy „azelőtt soha nem tapasztalt izgalmakat” ígérő plakátjaival becsalogassa a közönséget a mozikba. Magyarországon a filmeket gyakran csak egyszer, egy moziban vetítették, így a plakátokból csupán 5-10 példány készült. A század eleji szokásoknak megfelelően ráadásul az értékes papírt újra felhasználták, így a megmenekült példányokat a kor botcsinálta gyűjtőinek köszönhetjük. A plakátokon csak kevés szöveget találunk, a tervező feladata tehát nemcsak a fekete-fehér filmek ellenében ható megkapó színek, a tiszta design létrehozása volt, hanem a történet bemutatása is. A grafikusok a sűrűn változó moziprogram miatt gyakran egy éjszaka alatt készítették el terveiket, így expresszív, spontán plakátok jöttek létre, melyek a világon egyedülállónak számítanak.

A kiállítás november 27-ig megtekinthető.
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
 
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
Aforizmák
„Aki nem kóborol, nem éri el a tengert."
Spanyol közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ