BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Vidák István textilművész életmű-kiállítása a Vigadóban
Dátum: 2017. agusztus 4., péntek, 9:38

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Lélegzetelállító a kiállítás, és azok számár is sok meglepetést tartogat, akik évek óta ismerik és követik Vidák István és felesége munkásságát - emelte ki Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján.

"Régen láttam ennyire modern kiállítást" - mondta, hozzátéve, hogy belsőépítészként nem tud elképzelni olyan modern enteriőrt, amelyben a kiállított művek jelentős része ne illeszkedne bele.

Amit Vidák István élete során létrehozott, azt feleségével, Nagy Mária textilművésszel együtt hozta létre, együtt kutattak és együtt adták át a közösen megszerzett tudásukat - emelte ki Csáji László Koppány néprajzkutató. "Így pályájuk, életük és életművük is összefonódik" - fűzte hozzá.

A néprajzkutató elmondta, hogy a kiállítás rendkívül sokszínű és jól átlátható koncepció szerint készült, azt a hagyományátörökítő és megújító munkát kívánja bemutatni, amely a művész házaspár tevékenységét jellemzi, így a kutatás, az alkotás és az átörökítés hármasa köré tagolódik.

A tárlaton a házaspár munkái mellett lányuk, Vidák Anna és fiuk, Vidák István, valamint számos tanítványuk alkotása is látható.

Vidák István a hetvenes évek elején fellépő "nomád nemzedék" élcsapatához tartozva Gödöllőről, a népművészetet forrásként felhasználó szecessziós művésztelep alkotó köréből indult el a népművészet megújítását kereső programjával. Feleségével faluról falura járva gyűjtötték a falusi, tanyasi ember tudását. Különös érdeklődést mutattak a fűzvessző megmunkálása, a kosárfonás, a gyékény feldolgozása iránt. 1972 és 1982 között az egész magyar nyelvterületet bejárva kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. 1979-től nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés, és azóta is folyamatosan kutatják, művelik és tanítják a honfoglaló magyarok hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását.

Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában, kivitelezésében, terjesztésében.

2004-ben házigazdái és szervezői voltak a Nemezművészeti Világtalálkozónak Budapesten, amelyhez négy különböző megközelítésű, nemezzel foglakozó szakmai kiállítást rendeztek. Eddigi munkásságukról számos tanulmányt és könyvet írtak kosárkötés, játékkészítés, nemezkészítés, nemezsátor-készítés, növényi festés, szövés-fonás, batikolás és honfoglalás kori magyar minták értelmezése témakörben.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Shaw nyomtatott meghívót kapott egyik hölgyismerősétől, akit különösebben nem kedvelt.
Aforizmák
„ Aki meg akarja ismerni a népek lelkületét, tanulmányozza a kölcsönkönyvtárakat."
Hauff
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ