Vidák István textilművész életmű-kiállítása a Vigadóban
Dátum: 2017. agusztus 4., péntek, 9:38

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Lélegzetelállító a kiállítás, és azok számár is sok meglepetést tartogat, akik évek óta ismerik és követik Vidák István és felesége munkásságát - emelte ki Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján.

"Régen láttam ennyire modern kiállítást" - mondta, hozzátéve, hogy belsőépítészként nem tud elképzelni olyan modern enteriőrt, amelyben a kiállított művek jelentős része ne illeszkedne bele.

Amit Vidák István élete során létrehozott, azt feleségével, Nagy Mária textilművésszel együtt hozta létre, együtt kutattak és együtt adták át a közösen megszerzett tudásukat - emelte ki Csáji László Koppány néprajzkutató. "Így pályájuk, életük és életművük is összefonódik" - fűzte hozzá.

A néprajzkutató elmondta, hogy a kiállítás rendkívül sokszínű és jól átlátható koncepció szerint készült, azt a hagyományátörökítő és megújító munkát kívánja bemutatni, amely a művész házaspár tevékenységét jellemzi, így a kutatás, az alkotás és az átörökítés hármasa köré tagolódik.

A tárlaton a házaspár munkái mellett lányuk, Vidák Anna és fiuk, Vidák István, valamint számos tanítványuk alkotása is látható.

Vidák István a hetvenes évek elején fellépő "nomád nemzedék" élcsapatához tartozva Gödöllőről, a népművészetet forrásként felhasználó szecessziós művésztelep alkotó köréből indult el a népművészet megújítását kereső programjával. Feleségével faluról falura járva gyűjtötték a falusi, tanyasi ember tudását. Különös érdeklődést mutattak a fűzvessző megmunkálása, a kosárfonás, a gyékény feldolgozása iránt. 1972 és 1982 között az egész magyar nyelvterületet bejárva kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. 1979-től nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés, és azóta is folyamatosan kutatják, művelik és tanítják a honfoglaló magyarok hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását.

Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában, kivitelezésében, terjesztésében.

2004-ben házigazdái és szervezői voltak a Nemezművészeti Világtalálkozónak Budapesten, amelyhez négy különböző megközelítésű, nemezzel foglakozó szakmai kiállítást rendeztek. Eddigi munkásságukról számos tanulmányt és könyvet írtak kosárkötés, játékkészítés, nemezkészítés, nemezsátor-készítés, növényi festés, szövés-fonás, batikolás és honfoglalás kori magyar minták értelmezése témakörben.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
 
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
Aforizmák
„Azon a napon lettél felnőtt, amikor először nevettél egy jót – önmagadon."
Ethel Barrymore
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ