BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Emlékkiállítással tisztelegnek Vaszary János előtt Kaposváron
Dátum: 2017. agusztus 16., szerda, 15:02

Az egyik legnagyobb magyar festőművészre, Vaszary Jánosra (1867-1939) emlékeznek Kaposváron: az alkotó születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kedden nyílik az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában.

A nagyközönség mintegy hetven kiemelten fontos művet láthat, amelyek a kaposvári születésű művész életművének minden korszakát reprezentálják - mondta el Géger Melinda, a Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze, a kiállítás kurátora az MTI-nek hétfőn.

Hozzátette, a Magyar Nemzeti Galériából, a Rippl-Rónai Múzeumból, a Helikon Kastélymúzeumból és magángyűjtőktől származó festmények között van Vaszary Kolos portréja, a Feketekalapos nő, a Nő tükör előtt, a Somogyi legény lovakkal, a Birskörték s egyebek mellett a Parkban című kép is.

Vaszary János azok közé tartozott a magyar képzőművészetben, akik alkotásaikba folyamatosan a modern művészetet adaptálták - mutatott rá a kurátor. Megjegyezte, Vaszary mindig kereste azt a képi nyelvet, ami egy kor lenyomatát, hangulatát sugározza, ezért fedezhető fel sok, de hiteles stílusváltás a műveiben.

Géger Melinda szavai szerint a nemcsak kiemelkedően jól festő, hanem jól is rajzoló művész azért szakadt el a naturalista ábrázolástól, hogy komoly szellemi mondanivalót adhasson át, képi nyelve az 1920-1930-as években a modern művészetnek, az absztrakt expresszionizmusnak az előképeként értékelhető.

Vaszary János munkáira jellemző, hogy kevéssel is sokat mondanak, bennük van a modern idő, megragadja a divatos emberek világát. Komoly, nagy témákkal is foglalkozik, közben nem mond le az élet élvezetéről: élvezi a szép nőket, a virágot, a kertet, a természetet, az utazásokat, a művészettörténet nagy korszakait - hangsúlyozta a művészettörténész.

Géger Melinda úgy vélte: egészen kiváló alkotó volt, mestere lett a magyar művészetben a modernizmust elsőként képviselő generációnak, köztük Barcsay Jenőnek, Vajda Lajosnak, Anna Margitnak, Gyarmathy Tihamérnak.

Vaszary János a pesti Mintarajziskola, majd a müncheni akadémia növendéke volt, 1889-90-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. Stílusát szinte évtizedenként változtatta: míg kezdetben a szecesszióhoz közeli realisztikus életképeket festett, később stílusa az impresszionizmus felé fordult. Az első világháború idején haditudósítóként megrázó erejű, dokumentatív művekben ábrázolta a katonák megpróbáltatásait.

Az első önálló kiállítását 1906-ban rendezték meg a Nemzeti Szalonban, gyűjteményes tárlatát 1933-ban Debrecenben, 1960-ban a Magyar Nemzeti Galériában tartották. Művészeti elveit cikkekben is összefoglalta. A művész 1920. és 1932. között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, állásából való eltávolítása után haláláig magániskolában tanított.

Vaszary János a Képzőművészek Új Társaságának tagja és az Új Művészek Egyesületének alapítója volt, munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre. Több képe külföldi múzeumokban is megtalálható.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A népszerű színész hajnali három körül ért haza a filmforgatásról. Fáradtan sóhajtott föl, amikor végre megállt a belvárosi bérház előtt. Kereste a kulcsait, majd döbbenten jött rá: azok bizony otthon maradtak, a másik kabátja zsebében.
 
Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt.
Aforizmák
„ Az ostobaság csökkenését nevezzük haladásnak"
Hugo
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ