Október 16-án búcsúztatják Szilárd Klára festőművészt
Dátum: 2017. szeptember 27., szerda, 8:59

Szilárd Klára (Claire Szilard) festőművész, szobrászművész, üvegművész búcsúztatását október 16-án, hétfőn 15 órakor tartják a budapesti Fiumei úti sírkertben - tájékoztatta az alkotó emlékre létrehozott alapítvány kuratóriuma kedden az MTI-t.

A Szilárd Klára Emlékére Alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a művésznő életének 97. évében, szeptember 10-én hunyt el otthonában.

Szilárd Klára 1921-ben született Budapesten, 1939-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban, de közben 1936-tól Jaschik Álmos szabadiskoláját látogatta. 1940 és 1944 között tanulmányokat folytatott a Gallé Tibor, Sárkány Loránd, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél által vezetett szabadiskolában. 1944-ben el kellett menekülnie Magyarországról. 1945 és 1951 között Svájcban élt, Genfben szerzett diplomát az Ecole des Beaux-Artson. 1951-ben Izraelben telepedett le, ahol először Tel-Avivban, majd Ramat Ganban, végül huszonhat évig Jaffán élt és dolgozott. Színházi díszleteket, monumentális üveg ablakokat tervezett, kivitelezett, festészeti munkásságot folytatott. Izraelben tizennégy zsinagóga üvegablakai az ő tervei alapján valósultak meg.

1986-tól hegesztett vas szobrokat készített. 1991 és 2001 között párizsi műtermében is dolgozott. A nyolcvanas évek második felétől egyre sűrűbben járt Magyarországra, s 1993-ban véglegesen haza telepedett. 1995-től nyaranként Szentendrén dolgozott, ahol utolsó egyéni kiállítását rendezte 2016-ban.

Képeit először 1948-ban Genfben mutatta be a nyilvánosság előtt, melyet több mint hetven egyéni kiállítása követett Izraelben, Párizsban, Baselben és több magyarországi helyszínen. Festményeit, grafikáit, szobrait sűrűn mutatta be magyarországi kiállításokon, s tagja lett minden fontos hazai szakmai szervezetnek. Első hazai kiállítását 1990-ben rendezte meg a Vigadó Galériában.

Kiállításai közül kiemelkednek a budapesti Zsidó Múzeumban, az Ernst Múzeumban rendezett tárlatai. 2004-ben avatták fel a Dohány utcai Zsinagóga Wallenberg udvarán a Holocaustra emlékező nagyméretű üvegkompozícióját.

A méltatás szerint munkabírása és művészi teljesítménye általános tiszteletet váltott ki, művészkollégái körében szeretet és megbecsülés övezte. 2002-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet kapott, 2013-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Életműdíjasa lett.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szabadtéri előadás világítópróbája volt, mikor a rendező ingerülten ordított rá a világosítókra: – Gyerekek, vegyétek már ki azt a sárgát! Hát nem látjátok, milyen sok?!?
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ Reménytelen szerelembe kevesebben rokkannak meg, mint a sikeresekbe."
Kner Izidor
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ