Kilenc kortárs alkotó kiállítása nyílik a Műcsarnokban
Dátum: 2018. február 16., péntek, 8:07

Kilenc kortárs magyar alkotó műveit mutatja be péntektől a Kilenc műteremből című kiállítás a budapesti Műcsarnokban.

A Kilenc műteremből elnevezésű tárlaton Baksai József, Bullás József, Faa Balázs, Kapitány András, Lajtai Péter, Nagy Gabriella, Turcsányi Antal, Agnes von Uray és Pázmándi Antal elmúlt években készült alkotásai lesznek láthatók.

A tárlatnak sikeres előzménye volt két éve a Frissen című kiállítás, amely 9 + 1 kortárs festő és szobrász egy-egy teremnyi tárlategyüttesét mutatta be a Műcsarnok kilenc munkatársának a rendezésében - hívta fel a figyelmet Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán.

A Kilenc műteremből című tárlat első termében Kapitány András munkái láthatók Parazita címmel. A művész elmondta: a hagyományos képekkel ellentétben az építészeti architektúrákat helyezi előtérbe és számítógépes algoritmusokkal foglalkozik.

Kondor-Szilágyi Anna kurátor Baksai József munkamódszeréről elmondta: képei létrejöttének az alapja az olvasás, amely közben a művész cetliket készít, majd ezekből grafikákat hoz létre, később a grafikákból olajképeket is készít. Témaválasztását is az olvasmányélmények határozzák meg. Gyakori visszatérő motívumai az állatok: szarvas, ló, bika vagy a madár. Művein a profán, az antik, a szakrális, valamint az Ó- és Újszövetség témái jelennek meg.

Tulipán Zsuzsa művészettörténész Pázmándi Antal A végtelen örökbefogadása című tárlatáról elmondta: a több mint harminc műtárgyat Reischl Szilvia, a kiállítás kurátora a művésszel együtt válogatta. A plasztikai válogatás jellemzi a művész organikus, térkonstrukcióból felépülő világát. Szobrai több elemből épülnek fel és azokon különféle képkonstrukciók láthatók.

Agnes von Uray képzőművész A létezés öröme című kiállításáról elmondta: festményeket és szénrajzokat állított párhuzamba. Munkái témája a Balaton, a gyerekek és a szalagavató. Balaton-sorozatát a klasszikus plein air festészet hagyományai alapján készítette, animált giffjein többek között emberek portréi jelennek meg, de bemutat egy, több képet felvonultató storyboardot is.

Faa Balázs Geometriai testek című tárlatát Fazakas Réka rendezte, aki elmondta: a művész munkájának alapja a búzaliszt, amelyet a kiállítótér padlójára hintett ki, majd sablonok segítségével kezeket és arcokat formázott belőle. A kurátor kiemelte: Faa Balázs 1994 óta használja a munkáiban Roger Penrose angol matematikus professzor elméletét, a Penrose-fedésre épülő aperiodikus rendszert, amellyel a végtelen sík lefedhető.

Szegő György, a Műcsarnok igazgatója, kurátor elmondta, hogy Turcsányi Antal munkásságát a nyolcvanas évek közepétől követi figyelemmel. A kiállításon látható monumentális metaforikus munkája a mitológiából táplálkozik. A művész a teremtés bizarr figuráinak összeszerkesztésével a tökéletességet célozza. Művein a mitológiák félig antropomorf, félig zoomorf lényei emberi gyengeségeinket beszélik el.

Nagy Gabriella kiállítását Mayer Marianna rendezte, aki hangsúlyozta: a művész pályakezdése óta tájképekkel foglalkozik. Sok esetben valós tájakat fest meg és azokat furcsa, misztikus csavarral variálja. Sokat foglalkozik a természeti erőkkel is. A síró állatokat ábrázoló sorozatában bárány, bagoly és bika jelenik meg. Legújabb festményein növényi struktúrákat (virágzó vagy kopár ágak, gallyak, fatörzsek) ábrázol homogén háttér előtt.

Medve Mihály, Lajtai Péter kiállításának kurátora elmondta: a művész tárlatának Ideje van mindennek címe Salamon Példabeszédéből való. Lajtai Péter munkáiban többek között azt boncolgatja, hogy mennyire élhető a világ. "Magunkra eszmélésünk stációképeit Lajtai Péter monumentális festői gesztussal fogalmazza meg" - mondta, hozzátéve, hogy az Ádám és Éva, őstermelők című mű a jó és rossz tudás egyszerre való jelenlétét és azok örök szembenállását veti fel.

Rockenbauer Zoltán kurátor Bullás József munkásságáról elmondta: pályakezdő művészként - akárcsak az absztrakt festők többsége - figuratív, ábrázoló képeket állított ki. Az utóbbi három évtizedben már kizárólag absztrakt képeket fest. A legutóbbi sorozata a moaré jelenségére épül, ahol az egymással fedésbe kerülő rácsmintázatok, illetve pöttyök sorai okoznak interferenciát, vagy olyan elmozdulásokat, amelyek átrendezik az eredeti kompozíciós rendszert. Bullás József festészete az egykor nemzetközileg oly sikeres magyar vonatkozású optikai művészeti hagyományok (Moholy-Nagy László, Vasarely, Nicolas Schöffer, Kepes György) kiérlelt továbbgondolása.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
 
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
Aforizmák
„ A közepes tehetségű ember rendszerint elítéli mindazt, amit nem ér fel ésszel."
La Rochafoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ