Születésnapja alkalmából köszöntötték a 80 éves Szabó Kinga keramikusművészt
Dátum: 2018. november 5., hétfő, 9:31

Születésnapja alkalmából barátai, művésztársai köszöntötték a Népművészet Mestere címmel is kitüntetett 80 éves Szabó Kinga keramikusművészt vasárnap délután Budapesten.

Szabó Kinga egész pályafutására nagyon szívesen emlékszik vissza, mert bár mindig voltak a sikerek mellett nehézségek is, "a nehézségek viszik előre az embert" - mondta a művész az MTI-nek adott interjújában.

Szabó Kinga 1938-ban született Budapesten. Gyerekkora óta iparművésznek készült, talán azért is, mert bátyja, Szabó Ákos festőművész lett. "Szerettem volna valami olyasmit csinálni, ami maradandó, szép és amivel örömet lehet okozni másoknak". Először ötvösnek készült, azonban mikor megismerkedett Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművésszel beleszeretett a kerámiába és Gorka Géza tanítványává is fogadta.

"A legfontosabb, amit tanított nekem, hogy ne sajnáljam a befektetett munkát és igyekezzem kitalálni a magam stílusát, és ezt olyan mázakkal hozzam létre, amelyeket magam kísérletezem ki" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a tanítás "jó útravaló" volt, munkássága jellemző motívumává a madarak váltak.

1961-től az Iparművészeti Vállalat kerámiaüzemében dolgozott, 1962-től 1970-ig a mezőtúri Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezeténél, 1996-tól a pécsi Zsolnay-gyár Zsolnay Stúdiójának vezetője és tervezője, később a gyár művészeti igazgatója lett.

"A Zsolnay-gyárnak is terveztem egy Főnixnek nevezett madaras készletet, amit a Herendi Rotschild-mintájával szerettem volna párhuzamba állítani. Ez sikerült is" - emelte ki.

A művész úgy fogalmazott: "azért szerettem madarakat rajzolni a tálaimba, mert a szabadságot szimbolizálják, ugyanakkor kecses és sokféle mozgásuk ábrázolása izgatott engem. Ezek a madarak a képzelet madarai - ahogy Szakonyi Károly írta a Barátság könyvében. Ezek az én madaraim, csak a mozgásuk valóságos" - mondta.

Szabó Kinga élete fő művének a miniszterelnöki rezidencia kertjében lévő, két hattyút ábrázoló Svábhegyi szökőkutat tartja. "Úgy érzem, hogy ez a legszebb munkám" - mondta.

A hattyúkkal díszített kút oldalán szabad kézzel mintázott levélfolyam "csurog le" a kút falán. A 2,8 méter magas és 2,4 méter széles falfelület előtt egy medence található, amelynek szélén ül két hattyú, egyik szárnyukkal a falnak támaszkodnak, a másikat pedig ráeresztik a kút kávájára. A művész azért büszke erre az alkotásra, mert mint mondta, ez az addigi munkásságának csúcsát jelentette. A kút díszíti az épületet, ugyanakkor a kerttel is harmonikus kapcsolatban áll.

Szabó Kinga a mai napig is aktívan dolgozik, nemrég fejezett be egy újabb nagy munkát. A Budaörs és Törökbálint határában épülő Tópark lakóparkjában egy háromemeletes épület homlokzatára készített el egy kilenc, egyenként hat méter hosszú és 1,8 méter magas frízt, amely összesen 85 négyzetméter. Ezen egy hullámzó vízfelületet imitálva különböző színű eozin elemek csillannak meg úgy, mintha egy halraj úszna keresztül a fríz bal alsó sarkából a jobb felsőbe. "Nagyon izgalmas munka volt, amelynek elemeit a Zsolnay gyár pirogránit műhelyében készítettem el." Mint mondta, az alkotás különlegessége az, hogy eddig, amikor ehhez hasonló murális munkában alkalmaztak eozinbetéteket, azok általában négyszögletes módon jelentek meg, a mostani alkotásban ezek az elemek viszont szervesen épülnek be a hullámzó felületbe.

Szabó Kinga nem maradna ezután sem tétlen, hiszen szeretne egy, a falhoz kapcsolódó szökőkutat is elkészíteni, amelynek a koncepcióját és képét már meg is álmodta.

"Csodálatos dolognak tartom, hogy a mai világban van olyan ember, mint Bajnok Lajos, aki a projekt egyik beruházójaként és vezetőjeként hajlandó nagyobb összeget a szépségre áldozni. Ez ma már nagyon ritka. Nagyon boldog vagyok, hogy ebben a munkában részt vehettem" - fűzte hozzá.

Szabó Kingának számos egyéni kiállításon szerepeltek munkái országszerte, de alkotásait láthatta a közönség többek közt Helsinkiben, Ulmban, Franciaország számos városában, Spanyolországban, és Amerikában is.

A zártkörű születésnapi köszöntésen jelen volt mások mellett Jankovics Marcell rajzfilmrendező és kultúrtörténész, Bolba Henrik ötvös, képzőművész, Melocco Miklós és Párkányi-Raab Péter szobrászművész, Boros Marietta néprajzkutató, Kecskeméti Kálmán fotó- és képzőművész, Hegedűs Endre és Hegedűs Katica zongoraművészek, és Szabó Kinga lánya, Schnöller Szabina operaénekes is.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
 
Egy frissen szerződtetett fiatal énekes abban a szerencsében részesült, hogy az Opera színészbüféjében összebotlott Székely Mihállyal, a világhírű basszistával. Az újonc megragadta az alkalmat, hogy bemutatkozzék a nagy művésznek.
Aforizmák
„Aki nem kóborol, nem éri el a tengert."
Spanyol közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ