Balázs János festményei a Műcsarnokban
Dátum: 2019. január 14., hétfő, 10:06

Az életében naiv művészként kezelt, majd az utóbbi években ismét felfedezett Balázs János festményeiből nyílt kiállítás pénteken a Műcsarnok kamaratermében.

Balázs János későn robbant be a magyar művészeti életbe, rendhagyó életútjának utolsó éveiben: a festő ugyanis egy Salgótarján melletti cigánytelepen hozta létre életművét - idézte fel a tárlat pénteki sajtóbejárásán Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Mayer Marianna, a kiállítás egyik kurátora hozzátette: Balázs János egyedülálló személyiség volt a magyar művészetben, hiszen a mindössze két osztályt végzett szegényember fantasztikus fantáziával volt megáldva.

Gyermekkorától rajzolt, később azonban egy családi konfliktus miatt ezzel felhagyott, és a költészet, valamint a zene felé fordult. Az 1960-as évek végén fedezték fel ifjú képzőművészek, akik festéket, vásznat és könyveket vittek neki.

Balázs János ettől kezdve Homérosztól a magyar klasszikusokon át Shakespeare-ig, Balzac-ig és Nietzschéig szinte mindent elolvasott, amihez hozzájutott, miközben megszállottként alkotott, így élete utolsó nyolc évében hozta létre mintegy háromszáz munkát számláló festői életművét.

Különcként, akárcsak Csontváryt, őt is nehéz beilleszteni a magyar művészettörténetbe - jegyezte meg Mayer Marianna, hozzátéve azonban: a magángyűjtők rendkívül kedvelik konstruktivista tájképeit, szürreális hangulatú, néha az absztraktba hajló figurális kompozícióit.

A tárlat mintegy hatvan képet számláló anyaga is egy magángyűjtő, Horn Péter kollekciójából származik.

A Mayer Marianna és Markovits Éva által rendezett tárlat szombattól február 10-ig lesz látható a Műcsarnok Kamaratermében.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang Goethe 1807-1808 táján együtt üdültek Karlsbadban. A zseniális zeneköltő és a költőzseni összebarátkoztak, s gyakran indultak együtt kocsikirándulásra.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„Nem szabad haragudni a divatra, hisz oly fiatalon hal meg."
Jean Cocteau
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ