Sugár János grafikai sorozatai először láthatók együtt
Dátum: 2019. április 1., hétfő, 12:36

Sugár János Munkácsy-díjas művész 1986 és 1990 között készült, kis példányszámú grafikai sorozatait először mutatják be együtt A Történet a nulladik évből - soxorosító grafikai munkák című kiállításon, amely április 5-én nyílik az Art Quarter Budapestben.

A május 10-ig látható tárlat műveinek képi világa bepillantást nyújt Sugár János narratív művészetének ikonológiájába - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A művész az 1986 és 1990 közötti időszakban foglalkozott intenzíven a klasszikus sokszorosító grafikai eljárások (szitanyomat, rézkarc, litográfia és dombornyomás) nyújtotta lehetőségekkel, valamint az ezek radikális kombinálásával létrejövő kölcsönhatásokkal.

A kiállítás négy sorozata évekre bontva mutatja be az alkotói folyamatot. Az első két, összesen 13 darabból álló sorozat 1986-ban és 1987-ben készült, a szitanyomat, a rézkarc és a dombornyomás technikájának együttes alkalmazásával. Az ugyancsak 13 darabból álló másik két sorozat 1988-ban és 1989-ben született a litográfia és a rézkarc együttes alkalmazásával.

Mint írják, a sorozatok egyik fő jellemzője a műfajok határait kereső attitűd. A Váci Grafikai Műhelyben készült két későbbi sorozat pedig már a művészi nyelv absztrahálódását szemlélteti, az olyan címek, mint A tények mechanikája, A tények Brown-mozgása a tudományosság képzetét keltik.

Sugár János 1958-ban született Budapesten, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végezte 1979 és 1984 között Vígh Tamás tanítványaként. 1980 és 1986 között aktívan részt vett az Erdély Miklós vezette INDIGÓ csoport munkájában. 1984 óta több magyarországi és nemzetközi kiállítás résztvevője. 1985-től a Balázs Béla Stúdió tagja, 1990 és 1995 között pedig vezetőségi tagja volt. 1990-ben megkapta a 8. Nemzetközi Kisplasztikai Biennále (Műcsarnok, Budapest) nagydíját. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola Intermédia Tanszékének alapítója és tanára.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„ A hülyeség magánügy, amíg el nem mondjuk senkinek."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ