Pénteken nyit a jubileumi szegedi Nyári Tárlat
Dátum: 2019. május 24., péntek, 6:34

Mintegy százharminc alkotást, festményeket, grafikákat, szobrokat láthatnak az érdeklődők a pénteken, a Reök-palotában nyíló jubileumi, negyvenedik szegedi Nyári Tárlaton.

Nátyi Róbert művészettörténész a kiállítás anyagát bemutató csütörtöki sajtóbejáráson elmondta, hogy a kiállítás - a Vásárhelyi Őszi Tárlat mellett - a magyar kortárs képzőművészet vezető seregszemléjévé vált.

A kiállítást az első ízben 1962-ben rendezték meg, majd 1983 óta - a Táblaképfestészeti Biennáléval váltakozva - kétévente szervezik meg. A tárlat jellemzője a sokszínűség, mely részben a szabadbeadásos rendszernek köszönhető - közölte a szakember.

A szervezők felhívására a művészek idén rekordszámú, csaknem hétszáz - két évnél nem régebbi - alkotással pályáztak. Ezekből választotta ki Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész, valamint Nátyi Róbert művészettörténész azokat a műveket, melyek szerepelnek majd a szecessziós palota két szintjén rendezett tárlaton.

Néhány éve vezették be azt a gyakorlatot, hogy a beadásos rendszer mellett a legnevesebb magyar képzőművészeket meghívják az országos seregszemlére. A jubileumi Nyári Tárlaton így mások mellett Aknay János, Balla Attila, Henn László András, Hérics Nándor, Jagicza Patrícia, Kovács Péter, Serényi H. Zsigmond, Kántor Ágnes, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Pinczehelyi Sándor, Váli Dezső és Vojnich Erzsébet munkáival is találkozhat a közönség.

A művészettörténész úgy fogalmazott, nem elég megszervezni egy kortárs kiállítást, a nézők "elé kell menni", ezért a közönségnek rendszeresen önkéntes tárlatvezetők mutatják be a műveket.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Jávor Pál nemcsak a színpadon és a filmekben szeretett mulatni, hanem a szabad idejében is. Még fiatal színész volt, amikor egy éjjel az egész havi fízetését elszórakozta.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei."
Cicero
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ