Hódmezővásárhely Munkácsy-díjas művészeinek munkáiból nyílt kiállítás az alföldi városban
Dátum: 2019. május 28., kedd, 9:28

Hódmezővásárhely Munkácsy-díjas művészeinek munkáiból nyílt kiállítás pénteken a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) fenntartása alatt álló Hódmezővásárhelyi Művésztelepen.

A június 25-ig látható kiállításon Szalay Ferenc, Hézső Ferenc, Németh József, Kéri László festőművészek és Kotormán Norbert szobrászművész munkái tekinthetők meg - közölte a MANK az MTI-vel.

A közlemény idézi Nagy Imre művészettörténészt, aki megnyitó beszédében a kiállító művészek névsorával kapcsolatban kiemelte: "a vásárhelyi művészetnek nemcsak múltja, hanem jövője is van". A kiállító művészek mind kötődnek az alföldi városhoz, miközben az országos művészeti élet jelentős alkotóiként tartjuk számon őket, amit jól jelez, hogy a Munkácsy-díjjal éppen idén kitüntetett és az egyébként a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen jelenleg is dolgozó Kotormán Norbert kivételével mindannyian elnyerték már a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet - mondta Nagy Imre.

Kotormán Norbertről kifejtette: izgalmas formai és tartalmi kérdéseket felvető új szemlélet jellemzi a leginkább kővel és fával dolgozó, vásárhelyi születésűként a helyi művészeti hagyományokat megújítva meghaladó szobrászművészt, miközben az utóbbi évek Vásárhelyi Őszi Tárlatain rendkívül izgalmas, filozófiai problémákat felvető plasztikákat mutatott be.

Szalay Ferenc, bár nem az alföldi városban született, lelkületében igazi vásárhelyiként kezdte el az alföldi tájakat és embereket festeni, és a kor szocialista-realista irányzatával szemben a reneszánsz formanyelvének hatása alatt hozta létre bensőséges, lírikus festői képi világát.

Németh József Somogyból érkezett az alföldi városba, majd korán, az 50-es évek második felében találta meg saját festői hangját, amelynek kialakításában nagy hatással volt rá az alföldi festészet klasszikusa, Nagy István és a helyi művészként is emlegetett Kohán György.

Hézső Ferenc volt az első vásárhelyi születésű a Munkácsy-díjasok sorában. Miközben a vásárhelyi művészeti közegben nőtt fel, érett festőként éppen annak a megújításán fáradozik. Az alföldi festészeti stílusirányzatot igyekszik újrafogalmazni, bár a 80-as évek második felétől művészetében ismét visszatérnek a hagyományos vásárhelyi képtémák és motívumok.

Kéri László 1984-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen, festői stílusára a spanyol Velázquez és Goya izgalmas kompozíciói, valamint az angol Bacon figurális festői megoldásai voltak nagy hatással, ezeket vegyíti sajátos, néha a groteszk és az irónia látószögén keresztül megfogalmazott kortárs műveiben.

A kiállítás előzetes egyeztetést követően tekinthető meg, a látogatók jelentkezését a rapcsak.katalin@alkotomuveszet.hu. email címen várják.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Ne veszítsétek el a fejeteket. Az élet még szeretné megsimogatni"
Lec
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ