Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a megnyitón emlékeztetett, hogy az intézmény megalakulásától fogva a magyar nemzet egészének a szolgálatában áll, ezért nagy hangsúlyt fordít a külhoni művészek munkásságának bemutatására. Idén van a trianoni békeszerződés 100. évfordulója, az intézmény megemlékező programsorozatának az első része az erdélyi festőről szóló kiállítás - tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy Plugor Sándor művészete a magyar grafika egyik csúcsteljesítményének tekinthető, az alkotások Szalay Lajos, a 20. századi magyar rajzművészet megújítójának munkáihoz hasonlíthatók. A művésznek több tízezer rajza van, eljött az ideje ezek bemutatásának - tette hozzá.

A kiállításhoz jelent meg a Plugor Sándor című album, mely az életmű-kiállítás könyvkatalógusa. A kötet bevezetőjét Németh Zsol írta, az elemző tanulmányok Keserü Katalin, Deák Ferenc Loránd, Plugor Magor, Szücs György és Vécsi Nagy Zoltán munkái. A színes reprodukciókat tartalmazó kötet függelékében az életrajz legfontosabb állomásait is rendszerezi, valamint információt nyújt a díszletek, grafikák elsődleges megjelenési helyéről is.

A művész változatos műfajokban alkotott, olaj- és temperafestmények, tusrajzok, fémkarcok, monotípiák szerepelnek az életműben. Legnagyobb élményei szülőfalujához kötötték, itt szerezte meghatározó tapasztalatait. Utolsó éveiben - irodalmi ihletésű metszetei és lendületesen megfestett lósorozata után - visszatért a tushoz, rajzai ebben az időszakban már monumentális grafikai tablók, a lét állandó, mitikus kérdései és kulturális allegóriái foglalkoztatták.

Plugor Sándor (1940-1999) a háromszéki Kökösön született, művészetének erős ösztönös spontaneitása a falusi gyermekkor élményvilágában gyökerezett. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi magyar képző- és zeneművészeti középiskolában végezte. 1971-től Sepsiszentgyörgyön színházi díszlet- és kosztümtervezőként dolgozott, a Székely Nemzeti Múzeum muzeográfusaként és képzőművész tanárként. 1976-ban több hónapos tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban, a New York-i Metropolitan Múzeum afroamerikai szobrászata, törzsi kultúrája mély hatást gyakorolt rá. Ez a felszabadító élmény is segítette, hogy egyre monumentálisabb rajzaival jelenítse meg később a kökösi arcokon az idő röntgenképeit. 1999-ben Sepsiszentgyörgyön hunyt el. A sepsiszentgyörgyi művészeti líceum ma az ő nevét viseli.

(MTI)