Emlékkiállítás nyílt Plugor Sándor festő- és grafikusművész műveiből
Dátum: 2020. március 6., péntek, 8:25

Plugor Sándor erdélyi festő- és grafikusművész műveiből nyílt emlékkiállítás szerdán a Pesti Vigadóban, a tárlat április 19-ig látható.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a megnyitón emlékeztetett, hogy az intézmény megalakulásától fogva a magyar nemzet egészének a szolgálatában áll, ezért nagy hangsúlyt fordít a külhoni művészek munkásságának bemutatására. Idén van a trianoni békeszerződés 100. évfordulója, az intézmény megemlékező programsorozatának az első része az erdélyi festőről szóló kiállítás - tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy Plugor Sándor művészete a magyar grafika egyik csúcsteljesítményének tekinthető, az alkotások Szalay Lajos, a 20. századi magyar rajzművészet megújítójának munkáihoz hasonlíthatók. A művésznek több tízezer rajza van, eljött az ideje ezek bemutatásának - tette hozzá.

A kiállításhoz jelent meg a Plugor Sándor című album, mely az életmű-kiállítás könyvkatalógusa. A kötet bevezetőjét Németh Zsol írta, az elemző tanulmányok Keserü Katalin, Deák Ferenc Loránd, Plugor Magor, Szücs György és Vécsi Nagy Zoltán munkái. A színes reprodukciókat tartalmazó kötet függelékében az életrajz legfontosabb állomásait is rendszerezi, valamint információt nyújt a díszletek, grafikák elsődleges megjelenési helyéről is.

A művész változatos műfajokban alkotott, olaj- és temperafestmények, tusrajzok, fémkarcok, monotípiák szerepelnek az életműben. Legnagyobb élményei szülőfalujához kötötték, itt szerezte meghatározó tapasztalatait. Utolsó éveiben - irodalmi ihletésű metszetei és lendületesen megfestett lósorozata után - visszatért a tushoz, rajzai ebben az időszakban már monumentális grafikai tablók, a lét állandó, mitikus kérdései és kulturális allegóriái foglalkoztatták.

Plugor Sándor (1940-1999) a háromszéki Kökösön született, művészetének erős ösztönös spontaneitása a falusi gyermekkor élményvilágában gyökerezett. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi magyar képző- és zeneművészeti középiskolában végezte. 1971-től Sepsiszentgyörgyön színházi díszlet- és kosztümtervezőként dolgozott, a Székely Nemzeti Múzeum muzeográfusaként és képzőművész tanárként. 1976-ban több hónapos tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban, a New York-i Metropolitan Múzeum afroamerikai szobrászata, törzsi kultúrája mély hatást gyakorolt rá. Ez a felszabadító élmény is segítette, hogy egyre monumentálisabb rajzaival jelenítse meg később a kökösi arcokon az idő röntgenképeit. 1999-ben Sepsiszentgyörgyön hunyt el. A sepsiszentgyörgyi művészeti líceum ma az ő nevét viseli.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Jávor Pál nemcsak a színpadon és a filmekben szeretett mulatni, hanem a szabad idejében is. Még fiatal színész volt, amikor egy éjjel az egész havi fízetését elszórakozta.
 
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
Aforizmák
„ ...már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna..."
Descartes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ