Népi szecessziós kerámiákból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen
Dátum: 2020. szeptember 17., csütörtök, 6:41

A Hódmezővásárhelyen az 1930-as években virágzó korszakát élő népi szecessziós kerámiaművészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a Tornyai János Múzeumban.

Miklós Péter múzeumigazgató elmondta, hogy jelentős hagyományai vannak a vásárhelyi fazekasságnak és az arra alapozott kerámiaiparnak. A polgári lakáskultúra kialakulásával - a parasztpolgárosodás részeként - ezek a tárgyak már nem funkciójukban voltak használatosak, hanem díszítőelemként jelentek meg, így a fazekasság művészetté vált.

A tárlat anyagának nagy részét Nagy Vera néprajzkutató, egykori múzeum igazgató saját gyűjteményéből került ki, kisebbik hányadát a múzeum anyagából válogatták.

Öt vásárhelyi fazekasmester mintegy száz munkájából állt össze a kiállítás, amelyeknek többsége a harmincas években, a népi szecessziós stílus virágkorában készült - közölte Nagy Vera. A szakember úgy fogalmazott, ezt a kerámiastílust a szocialista kultúrpolitika polgári giccsnek minősítette, a művészettörténészek nem találták eléggé művészinek, a néprajzkutatók pedig elég népinek.

A stílus megszületésében szerepet játszott, hogy a 19. század végén az olcsó, gyári készítésű edények megjelenésével megcsappant a kereslet a fazekasok által készített használati tárgyak iránt, viszont a parasztság polgárosodásával új igények jelentek meg. Nemcsak a festett bútorokat cserélték le polgári bútorokra, hanem a fazekasok által készített, elérhető árú díszedények iránti kereslet is megnőtt, amelyet a mesterek igyekeztek kielégíteni.

A vásárhelyi képzőművészek 1912-ben a vásárhelyi fazekashagyományokra alapozott, európai szintű kerámiahagyomány megteremtésének céljával hozták létre a Majolikatelepet, s a város fazekasait az itt született tárgyak inspirálták szecessziós kerámiák készítésére. Nagy Vera felidézte: munkásságában és személyes sorsában is kapcsolódik egymáshoz a kiállítottak közül három mester élete. A századelőn hatalmas műhelyt működtetett Lázi István, ahol segédként dolgozott Csenki István és Bán Imre is. Lázi István 1917-es halála után özvegye tovább működtette a műhelyt, ahol egykori segédei kialakították a díszedények egységesnek tekinthető szecessziós stílusát, amelyben feleségeik, az írókázással foglalkozó két Lázi-lány, Rozália és Etelka is szerepet vállalt.

A kiállításon láthatók az egykor pályáját kályhásként kezdő Fejes Sándor alkotásai is, akinek sajátos, rajzos díszítéssel készült munkái fővárosi és külföldi kiállításokon is szerepeltek.

A vásárhelyi kerámia történetében jelentős törést jelentettek az 1950-es évek, amikor a Majolikatelepet és a fazekasmesterek műhelyeit államosították, s a mestereknek a Porcelángyárban kellett korongosként munkát vállalniuk - tette hozzá a néprajzkutató.

A december 13-ig látható kiállításon bemutatott tárgyegyüttes a stílus korábbi mellőzöttsége ellenére fontos részét képezi a hódmezővásárhelyi kerámiakultúra fejlődéstörténetének, a város társadalmának, kultúrájának korabeli változásait is visszatükrözi - hangsúlyozta a néprajzkutató.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A L'Opinion című lap 1885.október 15-i számában megemlékezik a Hotel Drouot árveréséről (amely árverési csarnokot műfordítóink Drout-szállodának szoktak magyarítani), s elmondja, hogy mikor a szolga a kiállítási asztalra helyezett egy milói Vénust ábrázoló másolatot, harsány hangon kiáltotta a közönség felé:
 
Jack London amerikai írót egyszer az orvos szigorú zöldségdiétára fogta, semmi mást nem ehetett.
Aforizmák
„A szexualitás kereszt. Szerencsére nem feszítenek rá egész életünkben.
Salvador Dali
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ