Kepenyes Pál Kossuth-díjas szobrászművészt az Emmi saját halottjának tekinti
Dátum: 2021. március 2., kedd, 14:15

Az életének 95. évében elhunyt Kepenyes Pál Kossuth-díjas magyar szobrász- és ötvösművészt, 56-os szabadságharcost az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.

Kepenyes Pál február 28-án hunyt el Acapulcóban.

Mint a minisztérium keddi közleménye rámutat, Kepenyes Pál a mexikói magyar közösség szeretett és megbecsült tagja volt. Hosszú emigrációjában magyarságát mindvégig megőrizte és hirdette.

Kepenyes Pál 1926. december 8-án született Kondoroson. Budapesten előbb az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Ferenczy Béni volt a mestere, és ahonnan "osztályidegenként" eltávolították, majd 1950-ben koholt vádak alapján, fegyverrejtegetésért tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom idején a márianosztrai lakosok szabadították ki.

Szabadulása után részt vett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcban, végül november 21-én elhagyta az országot. Tanulmányait Párizsban fejezte be, 1956-58 között az Académie des Beaux-Arts hallgatója volt. Az 1960-as évek elején Mexikóba költözött, ott lett világhírű szobrászművész. Nemesfémből készített szobrokat expresszionista és szürrealista stílusban.

Az acapulcói repülőtérre érkezők a városból elsőként A nap népe című, csaknem 15 méter magas köztéri szobrát pillanthatják meg. A csolnoki rabbányában, a bányaszerencsétlenség áldozatainak emlékére faragott kétalakos kőszobra jelenleg is megtekinthető a csolnoki temetőben, a szarvasi temetőben pedig a Don-kanyar magyar hősi halottainak tiszteletére készített emlékműve látható. A kondorosi városháza előtt állították fel 2018-ban Önarckép című, bronzból készült, márvány talapzaton álló szobrát.

Először 1992-ben látogatott vissza Magyarországra. 1998-ban a Budapest Galériában rendezett egyéni kiállítást. 2017-ben Káosz címmel a Pesti Vigadóban volt tárlata. Válogatott csoportos kiállításokon vett részt Budapesten az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban, a New York-i Világkiállítás mexikói pavilonjában, valamint Észak- és Dél-Amerika számos városában. 2008-ban a budapesti OCTOGONart Galériában és a bécsi ENSZ-központban, 2009-ben Békéscsabán ékszereit és kisplasztikáit mutatta be.

Ékszereit aranyból, ezüstből, bronzból, vasból és drágakövekből készítette, és azokból a világ számos híressége - Liz Taylor, Arnold Schwarzenegger és Bill Gates mellett Richard Nixon volt amerikai elnök és Madonna is - vásárolt.

Munkássága elismeréseként 2020. március 15-én Kossuth-díjat kapott "Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként".

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a „megtiszteltetés", hogy ötleteivel mások neve alatt találkozott.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„Mit nem adunk föl, azt sohasem veszítettük el."
Friedrich Schiller
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ