Elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze
Dátum: 2021. március 17., szerda, 11:38

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tudatta az MMA az MTI-vel.

A közlés szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika "nagy generációjának" egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Mint írják, Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archaizáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.

Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait.

1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.

1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.

Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott - írja az MMA közleménye.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
 
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
Aforizmák
„ A világ Isten bűnbeesése."
Hebbel
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ