Velencei Biennále - Megnyílt a magyar pavilon kiállítása
Dátum: 2022. április 22., péntek, 8:10

Az álmok után: merek dacolni a károkkal címmel Keresztes Zsófia 19 szoborból felépülő kiállítását mutatja be az idei Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja április 23. és november 27. között.

Az álomvilág és annak képzőművészeti vetületei az idei, The Milk of Dreams (Álomtej) címen meghirdetett Velencei Biennále egyik fontos témája - emelte ki Keresztes Zsófia kiállításának csütörtöki megnyitóján Fabényi Julia, a tárlatot szervező Ludwig Múzeum igazgatója, a magyar pavilon nemzeti biztosa.

Mint hozzátette, Keresztes Zsófia a fiatal művészgeneráció nemzetközileg is jártas képviselője: festőszakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de már korai munkáit is a térben gondolkodás jellemezte. A magyar pavilonra benyújtott programja nagyon kompakt, formai és tartalmi szerkezetében egyaránt szimmetrikus, miközben szembe is megy a maga állította szimmetriával - jegyezte meg.

Fabényi Julia elmondása szerint a kiállítás művészettörténeti idézetei és a projekthez rendelt történetmesélés, az egész narratíva élesen és pontosan tükrözi a posztcovid éra hangulatát. "Egyfajta alternatív valósággá emelt, virtuális képzeletvilág az imaginárius erők harcában megfogalmazva" - fogalmazott.

Ez a különös üzenetű, lendületes projekt címében a károkkal dacol, de a melankóliával és elmúlással is dacolva, az álom és valóság között megteremti a jelen értelmezéséhez szükséges elementáris szemléleti éleslátást - méltatta Keresztes Zsófia kiállítását a nemzeti biztos.

Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország szomszédságában épp háború dúl, hozzátéve: "gondolatainkkal és szívünkben együtt érzünk az ukrajnai művész barátainkkal és a háborút elszenvedő embertársaink borzalmaival".

Mint emlékeztetett, Keresztes Zsófia több mint egy évi megfeszített és heroikus munkával hozta létre "a magyar pavilon kiállításainak történetében talán az egyik legkomplexebb és legnagyobb volumenű szobrászati kiállítást".

Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az 1909-ben megnyílt magyar pavilon történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész.

Cecilia Alemanni főkurátor az által rendezett, központi kiállításba számtalan női művészt hívott meg, újrafelfedezett vagy a köztudatban eddig nem kiemelt helyet elfoglaló alkotókat is. Alemanni ezáltal újszerű és eredeti nézőpontot ad a biennálénak - emelte ki Boros Géza.

Mindehhez a fiatal generációhoz tartozó Keresztes Zsófia kiállítása, azok a témák, amelyekkel ő foglalkozik - a testek metamorfózisa, a szürrealista, amorf formák, erotikus felhanggal - fontos hozzájárulást jelent - jegyezte meg Boros Géza.

A szakember Cecilia Alemanni kiállítását méltatva elmondta: "rég lehetett ennyire elvont és szürrealisztikus, valóban az álmok világába tartozó műegyüttest látni, ebbe Keresztes Zsófia installációja nagyon szépen illeszkedik".

Mint kiemelte, a főkurátori válogatásban két magyar származású, az idősebb generációhoz tartozó női művész, a Franciaországban élő Molnár Vera és a New Yorkban dolgozó Dénes Ágnes munkái is helyet kaptak. Ők már régóta elismert, "klasszikus" képzőművészek, ezért is nagyon izgalmas ez az együttállás a magyar pavilon kiállításával. "Ha Keresztes Zsófiát nem válogattuk volna ki, valószínűleg meghívást kapott volna a főkurátori kiállításba" - mondta el Velencei Biennále Iroda vezetője.

Keresztes Zsófia kiállítását Velence után decemberben a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja 2022. december 15. és 2023. február 26. között.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a „megtiszteltetés", hogy ötleteivel mások neve alatt találkozott.
Aforizmák
„ Van, aki hosszan fejezi ki magát, hátha közben eszébe jut valami."
Feleki László
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ