A Vajda Lajos Szentendréje - Vajda motívumvilágának nyomában című tárlatban a festő 26 alkotása mellé Szentendre néhány ikonikus városrészletének fotója társul, egy külön teremben pedig Vajda egyik alapvető jelképének továbbélése látható nyolc szentendrei művész - Aknay János, Balogh László, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Deim Pál, Korniss Dezső, Matyófalvi Gábor, ef Zámbó István - alkotásain keresztül. A kiállítás az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatja - mondta el Szabó Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.

A 20. századi magyar avantgárd-modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől - emelte ki a művészettörténész. A város jellegzetes motívumai, építészeti és természeti öröksége, megbúvó részletei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott progresszív művészeti szemléletére.

Viszonya Szentendre városképéhez, a település sajátos hangulatához, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott - részletezte. Az útkeresés korai éveiben főleg a város "nagy látványai" foglalkoztatták, majd egyre közelebbről, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit, a gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938 után művein többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem, művészete a távoli kultúrák motívumai felé fordult.

Szentendre ikonikus részleteinek megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be a tárlat - folytatta a kurátor -, az utolsó terem Vajda Lajos művészetének egyik alapvető jelképét, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárja fel.

A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) Vajda Múzeumának új tárlata jövő év szeptemberéig látható.

(MTI)