Újabb Munkácsy-festménnyel bővült Pákh Imre gyűjteménye, az alkotás Székesfehérváron látható először
Dátum: 2023. december 11., hétfő, 11:01

Újabb Munkácsy Mihály-festménnyel bővült Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő gyűjteménye, a képet először Székesfehérváron láthatja a nagyközönség - jelentette be Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke pénteken, a Szent István Király Múzeumban.

Fásy Ádám elmondta, hogy a Szerelmi dal című festménnyel tovább gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre. Arról nem tett említést, hogy hol és mekkora összegért vásárolta a műgyűjtő az alkotást.

Emlékeztetett arra, hogy az alapítványt 2005-ben hívták életre, Székesfehérvár a 47. állomása a kiállítás-sorozatnak. Úgy vélte, ez a tizennyolc év is bizonyította, hogy ha "odaviszik a kultúrát az emberek közelébe, akkor arra odafigyelnek, mert szeretik a művészetet és szeretik Munkácsyt".

Jelezte, hogy éppen a Szent István Király Múzeumban köszönthették a kiállítás-sorozat ötmilliomodik látogatóját, ami szintén jelzi a "festőgéniusz" népszerűségét.

Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója megjegyezte, hogy Pákh Imre gyűjteményének legelső darabja, a szintén 1888-ban festett Ballada című festmény mellé került a most frissen megvásárolt alkotás. Mint mondta, közös a két festményben, hogy mindkettő középpontjában egy női alak látható nagypolgári környezetben, hangszerrel a kezében.

Közölte, hogy a székesfehérvári Munkácsy-kiállítást szeptember 15-e óta 18 ezren látták.

A sajtóanyag szerint Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelentekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg.

A Szerelmi dal című mű megegyezik a sorozat többi darabjával, különösen az 1888-ban készült Ballada ismert változataival. Mindegyiken egy mandolinon játszó fiatal nő látható, ezúttal egy fiatalabb férfi társaságában, akit szokatlanul közelről ábrázolt a festő, amint a távolba tekintő, álmodozva dalolgató nőt hallgatja. A két alak közeli kivágása a sorozat többi darabjától eltérő, intimebb, egyben érzelmi feszültséggel teli hangulatot kölcsönöz a képnek.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Túlságosan okosnak lenni szinte már illetlenség"
Gorkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ