Aknay János Kossuth-díjas festőművész 75 éves
Dátum: 2024. február 27., kedd, 9:55

Február 28-án lesz hetvenöt éves Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a nemzet művésze. Az MTI Sajtóarchívumának portréja:

Nyíregyházán született, apja közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank felügyelője volt. Művészeti tanulmányait a Debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben kezdte meg, ahol Veress Géza, Menyhárt József, Félegyházi László és Bíró Lajos irányításával dolgozott. 1962 és 1967 között Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult.

1970-ben költözött Szentendrére, ahol 1972-ben részt vett a Vajda Lajos Stúdió megalapításában, amelynek 2004 és 2008 között elnöke is volt. Munkássága összefonódott az 1970-es években kibontakozó avantgárd irányzat törekvéseivel. A hivatalos művészetet és művészeti szervezetet elutasító, az akkor Magyarországon még tiltott európai és magyar progresszív művészetet méltató csoportban olyan alkotókkal került szoros kapcsolatba, mint feLugossy László, ef Zámbó István, Wahorn András, Bereznai Péter, Matyófalvi Gábor, Holdas György és Vincze Ottó. Csoportjuk számos művészeti irányzatot, megannyi művészeti ágazatot, kifejezésformát és műfajt integrált tevékenységébe - képzőművészet, zene, színház, irodalom, fotó, videó, akcióművészet, performansz, happening -, tudatosan vállalva a Vajda Lajos életműve által képviselt szellemi és esztétikai tradíciót és annak továbbvitelét.

Aknay János 1971 óta szerepel kiállításokon. Korai, lírai hangvételű pasztellképei szentendrei házak, tetők, hangulatok vizuális feldolgozásai. 1976-77-től kezdve egyre elvontabb vizuális jelekké alakítja át ezt a melegséget árasztó építészeti környezetet, munkái közt megjelennek a tiszta színű, gyakran a sötét és a világos, a fekete és a fehér ellentétére épülő konstruktív-geometrikus képek. Ezek a festmények a Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál művészetével jellemezhető áramlathoz erős szálakkal kapcsolódva, a hagyományos táblaképfestészet és grafika műforma- és műfaji keretein belül bontakoztak ki. Az elvont, geometrikus alakzatokra szervezett, jellegzetesen szentendrei építészeti elemeket idéző kompozícióiban az archaikus írásjelek mellett gyakran visszatér a bábu, a kereszt, az angyal és az ablak motívuma, a látható és a láthatatlan ábrázolásának festészeti problématörténetébe illeszkedve. Miként arra egy interjúban szemérmesen utalt, alkotásai a transzcendens világra nyílnak: "Festészetem lényegi elemének tekintem a színt. A szín az élet, ahogyan Goethe is mondotta, a színek eredője a fény. Ezért alkalmasak arra, hogy velük a látható valóságon túlra mutassak."

A 2000-es évek közepén új szempontok szerint ismét visszatért a városképekhez, a régi Szentendre sajátos kuszaságban kialakult, egymásba csúszó tereiből, a házak boltozatos kapuiból, lépcsőkből, építi fel monumentális képeit, melyeken gyakran meglepő színharmóniák, néha tudatosan disszonáns színellentétek jelennek meg.

Művészi alkotómunkája mellett a kezdetektől rendkívül aktív és széleskörű művészeti szervezőtevékenységet végzett: 1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjának választották, de számos más művészeti szervezet és társaság tagja, később tisztségviselője lett, köztük van a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Festők Társasága és a Magyar Művészeti Akadémia.

Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: 1996-ban kapta meg a Pro Urbe-díjat, 2000-ben a Pest Megye Művészetéért-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2002-ben a Munkácsy-díjat, 2009-ben a Magyar Művészetért Díjat, 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. 2010-ben művészi munkássága elismeréseként vehette át a Kossuth-díjat, 2021-ben a nemzet művészévé választották. Ezen kívül több országos képzőművészeti seregszemle díjazottja is volt.

Önálló kollekcióival folyamatosan jelen van a hazai és külföldi kiállítótermekben, állandó szereplője a csoportos tárlatoknak, az országos művészeti seregszemléknek is. 2023-ban Mágikus geometria címmel a szentendrei Skanzen Galériában nyílt nagy sikerű kiállítása, amely a hosszú ideje következetesen épített és fejlesztett Emlék című sorozatának legújabb darabjaiból adott ízelítőt. Március 8-án, a művész születésnapjához kapcsolódva, Aknay75 címmel nyílik tárlat munkáiból a szentendrei MANK Galériában.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
 
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
Aforizmák
„ Ha tudtam volna, hogy ily sokáig élek, jobban vigyáztam volna magamra."
„ Eubie " Blake
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ