A három császár mindegyike, Kang-hszi (Kangxi), Hung Cseng (Hong Zheng) és Csien-lung (Qianlong) - a Csing-dinasztia (Qing) meghatározó tagja volt. Mandzsúriából származtak és Kína uralkodásuk alatt olyan nagyhatalommá vált, amelynek határai túlnyúltak Tibeten, Mongólián és Vietnamon. Mindhárman liberális szelleműek voltak, tiszteletben tartották a vallásszabadságot, nem korlátozták a különböző etnikumokat kultúrájuk, hiedelmeik gyakorlásában - szabadon terjedhettek Konfuciusz eszméi és a tibeti buddhista tanok - ugyanakkor megőrizték a mandzsúriai kultuszt, a sámánizmust is - írta a Corriere della Sera című napilap.

Mindezt tükrözi a kiállítás mintegy 500 műkincse, amelyekben helyet kap külön-külön a három császár egyéniségének és stílusának bemutatása is. Kang-hszi érdeme a birodalom katonai megerősítése volt. Fia, Hung Cseng hatékonyon adminisztrációt hozott létre, Csien-lung az irodalom és a festészet iránt érdeklődött. Ez a császár a kínai kultúra nagyszerű mecénása volt, hatalmas gyűjtemény birtokosa és maga is művész. Több mint 30 ezer verset írt. A látogatók megcsodálhatják azt a burnótszelencét, amelyre a díszítő elemeket és a verset is ő írta, valamint egy festménysorozatát, amely 17 szépséget ábrázol pihenés közben. A császárok nyitottak voltak Nyugat felé, jezsuita misszionáriusok álltak védelmük alatt, tanították a festészet technikáját és a csillagászatot.

Képek, porcelánok, jáde tárgyak, talizmánok, amulettek, művészien megmunkált bútorok láttatják a birodalomhoz tartozó népcsoportok művészetét, amelyet magas trónjukról is fontosnak tartott a három császár. Maga a trón is kiállítási darab minden tartozékával együtt.

A kiállítás 2006. április 17-ig tart nyitva.

(MTI-Panoráma)