A táj, mint eszköz
Dátum: 2006. január 10., kedd, 13:01
Mednyánszky László alkotásaiból nyílik kiállítás január 27-én a szegedi Móra Ferenc múzeumban, s a tárlaton több olyan alkotást is bemutatnak, melyet eddig még nem láthatott a magyar közönség - tájékoztatta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense.

Az egyik legismertebb magyar művész és a város kapcsolata nem minden előzmény nélküli - fogalmazott a muzeológus - hiszen Mednyánszky László, amikor 1879. márciusában értesült a szegedi nagyárvízről, azonnal a helyszínre sietett, és részt vett a védelmi munkálatokban.

A kiállításon - melyet részben a fővárosban rendezett 2003-as Mednyánszky-kiállítás hatalmas sikere inspirálta - a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből húsz olajfestményt és nyolc grafikát láthat a közönség. A látogatók olyan egyedülálló válogatást tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely ebben a formában még nem volt látható Magyarországon. A tárlat anyaga izgalmas keresztmetszete Mednyánszky századforduló előtti munkásságának. Tájképfestészetének erényeivel éppúgy szembesülhetnek a nézők, mint emberábrázolásának és portréinak karakteres voltával. A kiállított alkotások többsége a festő szülőföldjén, nagyőri tartózkodása idején született.

A vázlatok, rajzok mellett láthatóak lesznek nagyobb méretű festmények is, mint például az 1880-as évek első felében készült Szerencsétlenség című mű vagy az Alkony címet viselő festmény. A kép egy amerikai aukción, mint ismeretlen mester alkotása került kalapács alá, de vásárlója felismerte, hogy Mednyánszky festményéről van szó, a későbbiekben került a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ez a mű is jól példázza, hogy Mednyánszky számára a táj egyben eszköz a saját lelkiállapotának kifejezésére.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
 
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
Aforizmák
„ Ha tudtam volna, hogy ily sokáig élek, jobban vigyáztam volna magamra."
„ Eubie " Blake
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ