A táj, mint eszköz
Dátum: 2006. január 10., kedd, 13:01
Mednyánszky László alkotásaiból nyílik kiállítás január 27-én a szegedi Móra Ferenc múzeumban, s a tárlaton több olyan alkotást is bemutatnak, melyet eddig még nem láthatott a magyar közönség - tájékoztatta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense.

Az egyik legismertebb magyar művész és a város kapcsolata nem minden előzmény nélküli - fogalmazott a muzeológus - hiszen Mednyánszky László, amikor 1879. márciusában értesült a szegedi nagyárvízről, azonnal a helyszínre sietett, és részt vett a védelmi munkálatokban.

A kiállításon - melyet részben a fővárosban rendezett 2003-as Mednyánszky-kiállítás hatalmas sikere inspirálta - a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből húsz olajfestményt és nyolc grafikát láthat a közönség. A látogatók olyan egyedülálló válogatást tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely ebben a formában még nem volt látható Magyarországon. A tárlat anyaga izgalmas keresztmetszete Mednyánszky századforduló előtti munkásságának. Tájképfestészetének erényeivel éppúgy szembesülhetnek a nézők, mint emberábrázolásának és portréinak karakteres voltával. A kiállított alkotások többsége a festő szülőföldjén, nagyőri tartózkodása idején született.

A vázlatok, rajzok mellett láthatóak lesznek nagyobb méretű festmények is, mint például az 1880-as évek első felében készült Szerencsétlenség című mű vagy az Alkony címet viselő festmény. A kép egy amerikai aukción, mint ismeretlen mester alkotása került kalapács alá, de vásárlója felismerte, hogy Mednyánszky festményéről van szó, a későbbiekben került a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ez a mű is jól példázza, hogy Mednyánszky számára a táj egyben eszköz a saját lelkiállapotának kifejezésére.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak."
Oscar Wilde
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ