Botár Olivér művészettörténész, a winnipegi Manitoba Egyetem professzora hangsúlyozta: Moholy-Nagy László művészetét Magyarországon nem nagyon ismerik, alig van itt alkotása, miközben Nyugat-Európában nagyon ismert; példaként említette Svájcot, Hollandiát, Angliát, ahol világsztárnak számít. A kurátor szerint a legismertebb magyar képzőművész a világon, nemcsak képei, hanem írásai miatt is. A kilenc részből álló tárlaton bemutatnak korai képeslapokat abból az időből, amikor Moholy-Nagy László a hadseregben felderítő tiszt volt és térképeket rajzolt. A második rész foglalja magában az irodalom és a versírás időszakát, láthatók többek között a Babits Mihályhoz küldött képeslapok és olvashatók az Ady Endre hatására írt versek. A harmadik rész a budapesti avantgárd és Moholy-Nagy László kapcsolatát tárja fel dokumentumok, kiadványok segítségével.

A kurátor kiemelte, hogy a kiállítás fele dokumentumokból és kiadványokból áll, mivel az avantgárd művészetben a kiadványok egyenlő fontosságúak a képpel és a grafikával is. A negyedik részben a Tanácsköztársaság korszakát plakátok illusztrálják, majd következik az emigráció időszaka, korai bécsi, berlini évek, kommunák, vegetarianizmus. Ezt követi a berlini Sturm Galéria, s a konstruktivizmus periódusa. Az utolsó teremrészben az „új látás” jegyében vetítések lesznek. Moholy-Nagy László 1895-ben született Bácsborsodon; konstruktivizmus egyik legjellegzetesebb képviselője volt. Apja kivándorolt Amerikába, nagybátyja a vajdasági Moholpusztán (ma Mol) nevelte. Szegeden járt gimnáziumba, Budapesten a jogi karra, majd katona lett. Első világháborús sebesülése után, a kórházban háborús képeslapokat kezdett festeni. Csatlakozott Ady Endre köréhez, majd egy rajziskolába járt. Első kiállítását 1918-ban a Nemzeti Szalonban rendezte.

A tanácsköztársaság bukása után Ausztriába ment, majd Berlinben az új szellemű művészeti csoportokkal dolgozott együtt. 1923-28 között előbb Weimarban, utóbb Dessauban a Bauhaus tanára volt. Ezután ismét Berlinben élt, majd a hitleri uralom elől 1935-ben Angliába, 1937-ben pedig az Egyesült Államokba költözött, s Chicagóban megalapította az Új Bauhaust. Műveinek többsége konstruktivista formakompozíció. Jelentős pedagógiai munkásságot fejtett ki, s sokat publikált. Elméleti írásaiban főként az absztrakt művészettel és az alkalmazott művészetek problémáival foglalkozott. 1946-ban hunyt el az egyesült államokbeli Chicagóban.

(MTI)