A múzeum térszint alatti bővítése a következő évek egyik legnagyobb új építésű budapesti kulturális beruházása; a 3,7 milliárd forintos projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 3,3 milliárdos uniós támogatással valósul meg. A tervek 2005 óta készülnek Szécsi Zsolt irányításával; a régi épületre vonatkozó részt Mányi István, az épület rekonstrukcióját több évtizede folyamatosan tervező építész készíti. Munkájukba a tavaly meghirdetett tervjavaslati verseny győztese, Karácsony Tamás idén tavasszal kapcsolódott be, így az engedélyezési tervet a három vezető tervező együtt jegyzi.

"Elegancia és nagyvonalúság jellemző erre az egészen légies épületre" - beszélt az új szárnyról Baán László, hozzátéve: a múzeum homlokzatát még a legalsó szintről is meg lehet pillantani, és a timpanon oszlopai a föld alatt is "meghosszabbodnak" majd. "Az épület így organikusan is folytatódik tovább, az új szárny építészeti formanyelve ezáltal is kapcsolódik a régi épülethez. Karácsony Tamás folyamatosan igyekezett jelezni, hogy ez nem egy különálló szárny; együtt él majd a régi az újjal" - tette hozzá.

A bővítés egyetlen felszíni eleme egy 9 x 9 méteres üvegkocka lesz a múzeum előtti járdasziget Dózsa György út felőli részén. "Ezen kívül a bővítésből csak a lépcsőn ejtett bevágás látható majd a felszínen; a beruházás a Hősök tere struktúrájához a lehető legnagyobb alázattal nyúl hozzá" - hangsúlyozta Baán.

Az újjáépült múzeumba három ponton lehet majd bejutni: lesz egy bejárat az üvegkockán keresztül, egy asszimetrikus bevágás a homlokzat lépcsőjében, melynek segítségével a bővítés felső szintjére jut a közönség, illetve a Városliget felől egy harmadik bejárat az éttermi részbe.

A Szépművészeti az egyik utolsó példája a nagy klasszicizáló európai múzeumépületeknek, 1906-ra épült fel Schickedanz Albert tervei alapján. "Akkoriban azonban egészen mások voltak a hasonló intézmények mindennapi funkciói, senki nem gondolta, hogy valaha egy múzeumban étteremre, kávézóra, gyermekfoglalkoztatóra lesz szükség vagy netán előadóteremre, mert megjelennek a társművészetek" - mondta a főigazgató.

Baán szerint az elmúlt évtizedekben a múzeumok a mindennapi kulturális fogyasztás részévé váltak, de a Szépművészeti régi épülete csak nagy kompromisszumokkal tudott új funkciókat kínálni a közönségnek. "Csupán egy szerény kávéház fér el, nincs étterem, nincs kellő méretű ruhatár, s hiányzik számos egyéb szolgáltatás, amitől a látogató egy múzeumban ma komfortosan érzi magát" - beszélt a jelenről a múzeumvezető, aki szerint a föld alatti szárny éppen ezeket a feladatokat fogja ellátni, így "az épületkomplexum egésze tudni fogja mindazt, amit a nagy nyugat-európai múzeumok".

A bővítésben többek között helyet kap egy 1200 négyzetméteres terem az időszaki kiállítások számára, előadóterem, múzeumi bolt, kreatív foglalkoztatók felnőtteknek és gyerekeknek, de egy látványkonyhás önkiszolgáló étterem is, kávéházzal.

"A Van Gogh-tárlatunk alapterülete 950 négyzetméter volt" - érzékeltette az új kiállítóterem méretét a főigazgató, hangsúlyozva, hogy az az Európában megszokott időszaki tárlatok méretével is kompatibilis lesz. "Alapvetően itt kapnak helyet ezentúl időszaki kiállításaink, azt a teret pedig, ahol például a Van Gogh- vagy a Medici-tárlatot helyeztük el, az állandó kiállításunk fogja visszanyerni" - közölte.

Alapvetően a régi épület is az új szárnyon keresztül lesz megközelíthető, a látogatók onnan a mostani, szűk fogadótérnél jóval impozánsabb terembe, a múzeum márványcsarnokába fognak megérkezni.

Más érdemi változtatásra a régi épületben a főigazgató szerint a források nem biztosítanak fedezetet. "Reméljük, a rekonstrukció a bővítéstől függetlenül folytatódhat tovább és megnyílhat az évtizedek óta zárva tartott román csarnok, de előbb-utóbb szükségessé válik a tető teljes cseréje is, hiszen a múzeum a nagyobb esők után rendszeresen beázik".

Mint hozzátette, a Szépművészeti előtti járdaszigetig nyúló bővítés tervei műszakilag kompatibilisek a Hősök tere esetleges további fejlesztésével, így az új szárny egybenyitható lesz azzal, ami a következő évtizedekben a tér alatt esetleg megépül.

A Szépművészeti tavaly, a Van Gogh-kiállítás évében több mint 750 ezer látogatót fogadott, ezzel a világ ötven leglátogatottabb múzeuma közé került. "A bővítés után lesz rá esély, hogy ezt a látogatószámot tartósan megcélozzuk, de egyes kiemelkedő esztendőkben nem kizárt az évi egymillió látogató sem" - vélte Baán.

A megújult múzeum nemcsak a fogadóképessége, hanem vonzereje is nőni fog; önmagában az új szárnyat is sokan látni akarják majd - vélte a főigazgató. "Ehhez mi a kezdetektől nagyon vonzó kiállításokat igyekszünk kínálni. Az új funkciók és a tartalom így erősíthetik egymást és a látogató nemcsak arra fog emlékezni, hogy milyen különleges kiállítást látott, hanem arra is, hogy a múzeum egészében milyen jól érezte magát".

A munkálatok a közbeszerzési eljárások lezajlása után várhatóan jövő ősszel kezdődnek; a múzeum a felújítás alatt is nyitva tart. Baán László közlése szerint 2011. június 8-ra tervezik az új szárny megnyitóját egy nagy, európai rangú Cézanne-kiállítással.

(MTI)